2012. április 1., vasárnap

Süllyedés

Lehet abban valami április elsejei, hogy Schmitt Pál éppen ezen a napon mondta az MR 1 Kossuth Rádiónak adott interjújában, hogy azok keltik az ország rossz hírét, akik őt lemondásra szólítják fel.
Mikor csütörtökön ebben a témában már okoskodtam, nem gondoltam volna, hogy az államelnök nem fog lemondani, amint hazatért külföldi útjáról (akkor tudniillik Dél-Koreában volt).
Hát nem mondott le.
Szerintem már úgy jár, mint aki mocsárba lép, és miközben egyre jobban kapálózik, hogy kiszabaduljon, egyre inkább süllyed.
Vitathatatlan, hogy rengetegen vannak, akik nem szabályos úton-módon jutnak diplomá(k)hoz, ilyen-olyan tudományos fokozatokhoz, címekhez. A Schmitt Pál esete egyáltalán nem lenne kirívó, ha ő... nem az lenne aki. Már az is nagyobb súllyal esne a latba, ha "csak" olimpiai bajnok, meg a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke lenne/maradt volna, de egy köztársasági elnök esete már jóval súlyosabb eset.
Az említett interjúban mondta, hogy az egész ügy onnan indult, hogy "egy blogger" közzétette: valami nincs rendben az ő kisdoktorijával - szerinte meg minden rendben volt. Szerintem meg az ügy akkor indult, amikor a dolgozata nagy részét egyszerűen másolta, és tudatában volt - kellett legyen - hogy ez lopás. Igaz, hogy ezt bizonyára mások is tették és teszik azóta is, de ez nem ad felmentést. Tehát 1992 óta "lebegett" ez a feje felett olimpiai bajnokként, MOB-elnökként. Aztán később köztársasági elnökként. Kit érdekel, ha Kis Pistának, vagy Nagy Marinak (már elnézést az ilyen nevűektől) lopott dolgozata van?! Senkit - egészen addig, míg dr.Kis Istvánból, vagy dr.Nagy Máriából közszereplő nem lesz, főleg, ha egy ország első közméltósága.
Interjú tovább: méltatlannak tartja, hogy a jogtalan doktori címe miatt szólítják fel lemondásra, miközben szerinte annak semmi köze államfői funkciójához. Szerintem meg van: ha jól emlékszem, a köztársasági elnök megválasztásakor kritérium volt a makulátlan előélet. Ez pedig akkor is elvárás, ha az előéletről utólag derül ki, hogy "makulás". Már pedig előbb-utóbb mindig minden kiderül...
Nem akarom végig elemezni az interjút. Értelmetlen. Szerintem az is csak egy olyan "kapálózás", amitől egyre jobban belesüllyed abba a "mocsárba", amibe bele sem kellett volna lépnie, hanem már idejekorán lelépni... az oda vezető ösvényről. A jelenlegi állapotot - és a jövőbelit is, ha továbbra sem mond le - tovább rontja a bejelentése, hogy újabb dolgozatot ír, hogy visszaszerezze a becsületét. Tévedés. Egy új dolgozat nem feledteti a korábbit, ráadásul mi értelme lesz már annak?! Kit érdekel majd az?
Sajnálom Schmitt Pált. Valóban nem ezt érdemelte.
Az egész országot hírbehozó ügyben azonban még nála is nagyobb felelősségük van azoknak, akik - miután beültették a Sándor palotába - most hagyják, hogy kapálózzon, süllyedjen, és nem "húzták ki" (akár akarata ellenére is), amikor azt még viszonylag méltósággal, a lehető legkisebb tekintélyvesztéssel meg lehetett volna tenni.
                                   Tüntetők a Sándor palota előtt                         (fotó: origo.hu)

2 megjegyzés:

  1. Nem hallottam az interjút, de ahogy kiveszem a szavaidból, Schmitt Pál háritott, bűnbakot keresett, biztos talált is. Pedig sokszor hatásosabb lenne a "bocsánat, tévedtem", de ezt mintha egyre kevesebben és egyre ritkábban gyakorolnák. Vajon miért? Mert akkor gyengének tűnik az ember?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem sokkal ezelőtt lemondott (lásd az azóta készült bejegyzésemet). A "tettes" továbbra is "ismeretlen"...

      Törlés