Szóval megyek, gurulgatok, miközben szól az autórádió. A Petőfi "Talpra magyar"-ját hallgatom. Hirtelen elhallgat a zene, megszólal egy komoly hang, mondván, hogy híreket következnek. Pislogok a kijelzőre: Kossuth - ?!
Esküszöm, nem nyúltam hozzá, nem váltottam csatornát.
A bemondó persze elmondja az időjárási előrejelzést, a legújabb migráns-tudnivalókat, a legfrissebb gazdasági mutatókról szóló lélekemelő híreket - aztán hirtelen megint visszaállt a másik reggeli műsor.
Mikor fél óra múltán újra ezt történt (a hírek nem változtak), arra gondoltam, ez nem lehet véletlen, talán félre kellene húznom, és a kocsiból kiszállva egy pillanatra vigyázzba vágni magam, ki tudja, honnan figyelnek. Tudják, hogy oda megyek, ahol olyanokkal találkozhatok, akikkel szemben jó, ha tudom, mi a pillanatnyi tényállás. Ha az autórádióm gombjáig ér a kezük (menet közben ráadásul), akkor az a legkevesebb, hogy az ember tisztelettudó.
A kíváncsiság azért nem hagyott nyugodni, de komolyan. Megkérdeztem egy hozzáértőt, aki elmagyarázta (kellő szakmaisággal), hogy a rádióban lehet olyan funkció, mely automatikusan keresi az erősebb jelet és magától vált.
Na, hát valami hasonlóra gondoltam én is, csak a megközelítés volt más, de végtére is mintha jól láttam volna az összefüggést: az erősebb ragadja magához a hullámhosszot. Ennek a megállapításnak van egy népiesebb változata is, az erősebb kutyáról és annak előjogáról szól, ami tehát érvényes nem csak a politikában, de íme, a rádiózásban is.
Van ott egy másik funkció is, ami a híreket keresi, azt piszkáltad meg te. RDS néven van azt hiszem. Az vált át a Kossuth-ra ha hírek vannak. A nagy tesvér attól még figyel, de rádiót nem kapcsolgat :)
VálaszTörlés