Még akkor sem, ha az illetőt történetesen tudósnak mondanák, ő meg azt nekem, hogy az a sárgás valami víz. Mégpedig olyannyira tiszta, hogy akár több millió éve még a napfény sem vetett rá szemet (jaj).
A történet megesett a napokban: egyenesen Putyin elnök elé járult bizonyos Jurij Trutynev (hm, azt hiszem, az ilyet nevezik beszélő névnek), aki Oroszország Természeti Erőforrás Minisztériumának vezetője, és abból a vízből kínált az elnöknek fogyasztásra, amit az Antarktisz jege alatt 4 kilométerre lévő Vosztok tóból merítettek. Kérdés: mi a viharnak kell az oroszoknak az Antarktisz jege alatt furkálódni? Úgy sem fogják megmondani. Más kérdés, hogy úgy is mondanak valamit. Például, hogy az egy és harminc millió évvel ezelőtti időszakban keletkezett tóban (már a meghatározás is olyan tudományosan pontos, mit számít 10-20-30 millió év) esetleg olyan életformára bukkanhatnak, ami közelebb vihet annak megértéséhez, milyen életforma lehet más égitesteken. Nekem ennél földhözragadtabb ötletem van: szerintem nem estek volna kétségbe, ha fúrás közben rejtett földgáz vagy kőolajmezőre bukkannak. Vagy bármire, amiből pénzt lehet csinálni. Vagy politikai tőkét. Kovácsolni.
A furkászó tudósok évek óta ügyködtek, hogy lejussanak a tóhoz.
(Fotók: index.hu)
Most, mikor már csupán pár méter hiányzott, furcsa módon egyszer csak hirtelen megszakadt velük minden kapcsolat. Pedig az amerikai kollégáik is módfelett szerették volna tudni, mit csinálnak. Aztán azt is mondták, hogy egy pillanatra sem tűntek el. Ez is egy kicsit zavaros... Igyekezni kellett, mert már csak rövid idő volt hátra az antarktiszi kellemes nyárból, amikor csupán -40 Celsius fok körüli a hideg. Aztán hidegre fordul, és lesz ott -80 is. Aztán csak előkerültek. Pontosabban el sem tűntek, na. Lényeg: e hónap elején végre sikeresen belefúrtak a tóba. Ami évmilliókig nyugton volt.
Mondják, hogy a fúráshoz - mivel baromi hideg volt, és kellett a fagyás ellen - kerozint használtak. Nem értek hozzá, biztos jó technológia. Azt azonban gondolom, hogy amikor ilyen, évmilliók óta érintetlen vízhez közelednek, akkor a kerozin kitűnő anyag a szennyezés elkerülésére, a sterilitás óvására... Aztán erre maguk is rájöttek, és a kerozint felcserélték freonra. Jól tették. Valószínűleg. Na, így jutottak el 3769,3 méter mélyre, amikor a Vosztok tó vize állítólag felcsapott a furatba.
A fentebb bejelölt torony, közelebbről
Ez egy sikertörténet.
Az orosz tudomány sikere. Sikerült, amit mások csak akartak. Ők értek oda hamarabb, mint annak idején Gagarinnal az űrbe. Most meg a mélybe.
Sikerült továbbá belepancsolni egy 1 vagy 30 millió éve érintetlen közegbe. Éljen! Ideje volt már. Nem vennék rá mérget (de még a sokkal környezetbarátabb freonból sem egy kisebb adagot sem), hogy a tó steril maradt. Hogy mi került bele? Ki tudhatja? Lehet, még maguk az oroszok sem.
Nem is csodálkozok, hogy Putyin elnök nem élt a megtiszteltetéssel, és nem kortyintott a dinoszauruszok idejéből való vízből. Mert mi van, ha lenyelt volna valami eddig ismeretlen életformát?! A szó szoros értelmében a vécén húzták volna le végül a több éves megfeszített tudományos munka eredményét. Rossz rágondolni is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése