2015. augusztus 27., csütörtök

Más az élet németben


Szokták hangoztatni illetékesek, hogy a falunap például arra is jó, hogy a településről elszármazottak hazajöjjenek. Meg azok is a faluünnephez mérjék szabadságukat, akik külföldön dolgoznak. Jó ez így. "Én már három éve dolgozom németben", világosit fel egy fiatalember, söröspoharát egyensúlyozva az egyik fesztiválon. Nem is nagyon kell érdeklődnöm, árad az információ, miszerint egy építkezésen kezdte téglahordással, majd csoportvezető lett és már ő "dirigál" az utána és általa oda kiérkezett falu- és szomszéd-falubelieinek. Hogy az itthoniakhoz képest jobban megy sora, azt tanúsítja a nyakában lógó és a tetovált alkarját díszítő ékszer is (ránézésre arany). Megtudom, feleségét is "kivitte", akinek szintén jó helye van egy ottani család házvezetőjeként, óvodás korú gyerekük szépen beszéli már a nyelvet. Ott egészen más az élet, sehol nem látsz szemetet, nyugodtabbak az emberek, nem gond elmenni nyaralni, bizonygatja a nyugatra szakadt hazánkfia. Áradozását a mellettünk sertepertélő kis sráca szakítja meg, aki éppen végzett furcsa-zöld üdítőjének kiszivattyúzásával: Apa, hova dobhatom a poharat? Lökd oda a kerítés tövébe - jön a válasz, majd a jóember jó példával elöl járva söröspoharával meg is mutatja, hova. Mondanám, hogy három és fél lépésre tőlünk ott a fémkeretre húzott szemeteszsák, mint alkalmi kuka. Ám már nem érem szóval őket (újra kell vásárolni valamit a gyereknek), meg aztán lehet, nem is tudnák, mi az a furcsa alkalmatosság, olyan "németben" nincs.  
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése