Egy.
Városnap volt - illetve van még most is, azért inkább a város ünnepi hetéről lehetne beszélni. Ezen rendeznek mindenféle kulturális eseményt. A Kossuth (fő) téren is voltunk, ahol a Városháza áll. Ennek udvarában öltöztek a művészeti liceum néptáncosai, az ő előadásuk okán voltunk mi is ott. Szóval Városháza. A homlokzatára kitett emléktáblák szövegét olvasgattuk éppen, amikor a portás megszólított, hogy nyugodtan menjünk be az előcsarnokba, nézzük meg a kiállítást. Mint kiderült, a városban készült régi fotókból volt ott tárlat. Ez a városháza ma...
Amiért ezt szóba hozom: a képeket nézegetve az volt a benyomásom, hogy nem is Nyíregyházán vagyok, hanem régi nagyváradi fotókat látok - ugyanaz a középületek stílusa, ugyanaz a századfordulós hangulat! Például itt egy másik nyíregyházi utcarészlet...
Kettő.
Ugyancsak ezen a városnapon, míg a néptáncosok előadását vártuk, egy azt megelőző produkciót néztünk meg. Véletlenül. De szerencsésen. Hat zenész volt a színpadon.
Egyiküknél nem hangszer volt, hanem a Muppet Show-ból ismerős bábu, Elmo, akit ő mozgatott, és ő volt a magyar hangja is.
Dzsesszt játszottak, köztük olyan közismert és közkedvelt dallamokat, mint pl. a Szentek bevonulása, az Ének az esőben, a Csodálatos világ - de olyan játékos formában, ötletes szöveggel "átkötve", hogy - bár gyerekeknek szólt, felnőttként is remekül lehetett rajta szórakozni. Nem ismertem őket, ezért a végén egyszerűen oda mentem, és megkérdeztem: kik vagytok? A vezetőjük/énekesük (akivel beszéltem) Farkas Gábor Gábriel - az X-Faktorban is látható volt egy ideig. A műsoruk pedig a Játsszunk dzsesszt! címet viseli. Egy kis ízelitőt is találtam belőle itt.
Ugye, ilyet is lehet "adni a népnek", gondoltam, hallgatva őket - és felderenget előttem: mennyi kotyvalékot fogok látni idén is a falunapokon...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése