Nagy pénz, nagy foci

A Bajnokok Ligája Barcelona-Real Madrid elődöntőjének okán írtam arról, hogy a Barca nem csak a mutatott játék, de a pályára a betegágyról visszatérő Éric Abidal fogadtatásában is megmutatta, milyen egy csapat. Ezt tudták fokozni a döntő után, amikor a trófeát először nem Carles Puyol csapatkapitány emelte a magasba, hanem ennek dicsőségét átengedte Abidalnak.

                                                                    (fotó: molcsapat.hu)
(A meccs összefoglalója, és a kupa átadása itt, meg itt.)
Valóban nemes gesztus, tekintve, hogy egy játékos életében olyan sokszor nem adatik meg ilyen lehetőség.
Apropó, BL-győzelem, pár szó arról, hogy mennyit is hozott a konyhára a Manchester United elleni, illetve a döntőig vezető sok-sok győzelem: már a döntő előtt beüthettek a kasszagépbe a katalán csapat pénztárnokai 5 milliárd 797 millió 220 ezer forintnak megfelelő eurót, amit a döntőbeli győzelemmel megtoldottak további 2,42 milliárddal, ami így már ugye bőven 8 milliárd felett van. Aki már ezt is jó soknak gondolja, az most kapaszkodjon meg, mert a java a pályán nyújtott teljesítményen kívüli bevételekből, a tévéközvetítésekből és kereskedelmi jogokból jön össze - és mindennel együtt a végső összeg szakértők becslése szerint elérheti a 35 milliárd forintnyi eurót is! Hogy Puskás Öcsi "örökzöldjét" idézzem: kis pénz kis foci, nagy pénz nagy foci. Hát itt valóban volt nagy foci, de nagy pénz is mellé.
És, ha már pénz, akkor lám, mi mindenből lehet megélni. Például rendzavarásból. Például focimeccsek rendjének megzavarásából. És nem csak a fociban, de ebben a devianciában is nagyok a katalánok, hiszen a leghíresebb "pályára szaladgáló" Jaume Marquet Cot, művésznevén Jimmy Jump is az ő szülöttük. Belógott ő már EB- és VB-döntőre, Forma 1-re is, így nem lehetett gondja azzal sem, hogy megzavarja tavaly ősszel az Újpest-Fradi "rangadót":

                                                                                  (fotó: fn.hu)
Hát kb. ott tart a magyar foci, hogy ennek a 34 éves (be)szabaduló-művésznek egy budapesti bulvárlap fizetett azért, hogy ezt megtegye, és sztorit szolgáltasson ezáltal.
A tegnap esti BL-döntő idején is volt beszaladgálás. Nem tudjuk - legalábbis egyelőre - hogy ki volt az illető, hiszen, ahogyan a riporter fogalmazott, az angliai tévében bevett szokás, hogy nem mutatják a produkciót, közben valami lassítást, visszajátszást adnak. Vagyis nem vesznek tudomást a pár perces önjelölt hírességről, aki így nem számíthatott a világszerte a tévék előtt ült mintegy 400 millió néző figyelmére, csak a Wembley stadionban volt 90 ezerre (ami azért így sem semmi). Kb. így kell "elbánni" az ilyen magamutogatókkal. A módszer a focipályán kívül is megfontolandó.