Nyúlbéla

A romániai belügyminisztérium alkalmazottait hamarosan titkosrendőrök - nyílván titkosrendőrségi módszerekkel - feddhetetlenségi tesztnek vetik alá, jelentette be tegnap a Korrupcióellenes Igazgatóság főbiztosa. A titkosrendőrök olyan helyezetben tűnnek majd fel (persze nem átlyukasztott újságokon lesve, vagy ballonkabátok hajtókája mögé bújva), melyekben leginkább próbára tehetik az ellenőrzötteket. A főbiztos azt is közölte, hogy korrupciós cselekedetekben a "legsérülékenyebb" (ó, Istenem, de lírai...) a forgalmi rendőr, de a statisztikájuk szerint ragad az élmezőnyhöz a határrendőr, a csendőr, a tűzoltó is. Aki azt hiszi, hogy csak a megnevezettek, és csak egy kampány idején vannak célkeresztben, na, az téved. Van-e ilyen naív? Hivatásos és nem hivatásos "titkosügynökök" mindig vannak köztünk. A nem hivatásos, az önkéntes még veszélyesebb. Lakhatsz bárhol, bármely országban, ő lehet a szomszédban, vagy a másik emeleten, a másik lépcsőházban, a szomszéd utcában - de biztos ott van. Ügybuzgó, és figyel.

Ugyancsak tegnap - micsoda egybeesés - volt hír, hogy egy televíziós beszélgetős műsorban elmesélt sztori miatt, tévénézői bejelentést követően nyomozást indított az ügyészség Bánsági Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművésznő ellen.

    (Ide először a fotóját szándékoztam betenni, de rájöttem, ez az egész méltatlan arra, hogy a művésznő arcképe társuljon hozzá.)

Még tavaly mondta el egy ilyen talk-showban: egy valamikori rendőri igazoltatás során kiderült, egyik dokumentuma lejárt. A rendőr felismerte, és tisztelete jeléül felajánlotta, hogy egy láda sörért elengedi. Persze a művésznő kocsijában nem kallódott éppen egy láda sör, az árát adta oda. Ennyi a sztori. Elképzelem, hogy ül Nyúl Béla, és nézi a tévét. Egyszer csak megüti hosszú fülét a rémes bűntett híre. Tapsijait még jobban hegyezi, majd tudatosul benne ez a szörnyűség, mely alapjaiban rengetheti meg a világerkölcsöt. Telefon után nyúl, és tárcsázza - mert tudja - azt a számot, ahol eleget tehet állampolgári kötelességének. Majd elégedetten hátradől, nyugtázva, hogy az a nap sem múlt el jócselekedet nélkül. Nem a korrupciót mentegetem, csupán a nyúlbélát akarom megérteni. Tényleg akarom? Nem. De azt sem értem, hogy miért nem ismerhetjük meg a társadalom jótevőjének nevét is, akinek szavára, bejelentésére beindul az igazságszolgáltatás kereke. Hátha a társadalom szeretné jól megveregetni a vállát. Megérdemelné...