2012. március 21., szerda

Pesszimista méhecske

Már közel két évtizede, hogy nem dolgozom abban a szakmában, amit kisiparosként űztem hajdanán. Az idősebbek talán még emlékeznek rá, hogy akkoriban is volt elég fizetnivalója a munkásembernek azok felé, akik igyekeztek minél többet kisajtolni belőle, persze szigorúan törvényes keretek között. Így például már 1989 előtt is fizettünk havonta járulékot az akkori nyugdíj és szociális alapba, román nevén a CASCOM-nak (Casa de Asigurări Sociale şi Pensii din Cooperativa Meşteşugărească). Jól emlékszem, a nagyváradi Szent László térről a tűzoltósági laktanya irányába nyíló utcában volt a megyei iroda, ahova havonta be kellett menni, a kasszába befizetni a járulékot. Ahogy visszagondolok, egyre több emlék tolul fel, például, hogyan kellett átvágni az udvaron az annak hátsó részében volt iroda felé, vagy hogyan kellett várni néha a pénztáros nőre, aki éppen "kiszaladt" valahova, vagy éppen a kávét főzte...
Szóval, egy napokban olvasott cikk alapján írom mindezeket, és előttem az előkeresett CASCOM-tagsági (mert megvan). Hmmm, a fotón fiatal(abb)kori önmagam - 1986-ot írtunk, első évem a munka mezején... Szép akkurátusan minden hónap kis négyzetében ott a pecsét, a befizetés dátuma, meg az összeg is, ami kiolvashatatlan, talán "patru" (négy) lej lehet. Aztán 1990-től változik, és az akkori pénzhígulás arányában már száz lejek jelennek meg, szinte havonta több és több.
Mint említettem, emlékeimet egy cikk kapcsán poroltam le, mely egyebek mellett arról szól, hogy Antal István Hargita megyei képviselő kezdeményezésére a kormányprogramba iktattak egy pontot arról, hogy "hogyan lehetne visszaszerezni a valamikori CASCOM-nyugdíjalap vagyonát" - vagyis a például általam is hosszú évekig befizetett pénzt.
De mit jelent az, hogy "visszaszerezni?
Szemezgetek a cikkből, amit itt teljes terjedelmében el lehet olvasni.
-A CASCOM 50 évig volt a kisipari szövetkezetek országos hálózatának nyugdíjalapja.
-Az 1990-es évek közepén az alapnak kb. 200 ezer tagja volt, de egyesek szerint 400 is lehetett - ez aztán pontos nyilvántartást, könyvelést sejtet.
-A rendszer úgy volt kitalálva, hogy a tagok nyugdíját ebből fedezzék, tehát befektették a pénzt (például az én kis pénzemet is) ingatlanokba, hotelekbe, gyógyüdülőkbe, kenyérgyárakba
-1993-ban az UCECOM  - ami a CASCOM felettesének nevezhető - vezetősége csődöt jelentett, vagyis azt, hogy a tagságnak nem tudnak nyugdíjat fizetni. Kérték a kormányt, kebelezhessék be a CASCOM-vagyont. A két szervezet között vélhetően vita nélkül ment a megegyezés, annál is inkább, mert az UCECOM és a CASCOM elnöke, alelnöke és gazdasági igazgatója ugyanaz a 3 személy volt! A CASCOM 49 milliárd lejes vagyonát (1995-ben vagyunk!) az UCECOM 1, azaz egy milliárdért vásárolta meg.
-Mire a Munkaügyi Minisztérium égisze alatt aláírták a szerződést, a vagyonból alig volt valami - vélhetően pár ember tüntette el több százezer évtizedeken át befizetett pénzét. 
                                                                                                                            (Illusztráció: index.hu)
-Attól kezdve a kisiparosok nyugdíjának kifizetése az országos nyugdíjalapra hárult, amelyhez ugye azoktól nem érkezett befizetés, vagyis ez ott hiányt okozott. A miniszter eljárást indított, ami hogy-hogynem olyan sokáig tartott, hogy a megvádolt (hiszen bűnösségüket nem bizonyították) személyek elleni eljárást egyszer csak elévültnek minősítették. Pedig nem kevéssel lopták meg magát az államot, de mondhatnám azt is, hogy az adófizető, a nyugdíjalapot fizető állampolgárokat, hiszen ők tartják fent az államot. A hiányt ma 3,2 milliárd euróra becsülik.
A képviselő mondja, hogy:
-"Ez a vagyon mind a mai napig megvan. Az üdülőtelepeken levő szállodák jelenleg is működnek, az UCECOM üzemelteti őket, sőt, időközben befejeztek több beruházást is."
-"...óriási viták voltak az akkori UCECOM-vezetéssel, mivel a saját pozícióikat megpróbálták nagyon erős kézzel fogni." (Idézetek a jelzett cikkből)
Hát így. Szinte minden fontos dolgot lehet tudni ebben a bűntényben (azt hiszem, nem lőttem túl a célon a minősítéssel).
Például még azt is, akár tételesen is, hogy kiknek a befizetéseiről van szó - bár beismerem, nem feltétlen lehet meg egy több százezres tagsági nyilvántartás ennyi év után - és nem is ez a legfontosabb, mivel a nyugdíjasok kapják járandóságukat. De:
-tudják, hogy honnan, hogyan és kik lopták el a sok milliárdos vagyont;
-tudják, hogy mi lett vele;
-tudják, hogy hol van.
És mégis, évtizedekig nem történik semmi. Úgy értem, olyasmi, ami egy normális országban kellene történjen, mert azért az is fejleménynek nevezhető - nem is jelentéktelennek - hogy a tett egyszer csak elévültnek minősült. A jóljártak meg bizonyára köszönik szépen, megvannak, őket most gondolom jó nevű vállalkozóknak kell hívni, akiknek kétségtelenül van pénzük  =  van befolyásuk = van hatalmuk. Másként nem létezik, hogy az állam hagyna önmagával packázni, mikor több milliárdnyi euróról van szó.
Bár én is egyike vagyok annak a sok kis "méhecskének", aki azt évek szorgos munkájával összehordta, nem bízom benne - kormányprogram ide vagy oda - hogy ezt a vagyont bármikor is visszaszerzi valaki.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése