Például Zorán

"Léteznie kell egy erőnek - mindegy, minek nevezzük - mely mozgatja a világot. Tán vigyáz is ránk, és felelős értünk." Saját kedvenc idézetek-gyűjteményemből halásztam elő ezt a Zorán-mondatot (Nők Lapja, 1998/51-52. szám), annak apropóján, hogy az előadó tegnap este újra - több, mint egy évtized után - újra Nagyváradon koncertezett. Nem volt kétségem, hogy nagy lesz az érdeklődés, de azért mégis megnyugtatott a tudat, hogy a jegyek már elővételben elfogytak, a Szakszervezetek Művelődési Házának nézőterére a szervezők pótszékeket kellett betegyenek. Megnyugtatott, mert bebizonyosodott, és újra meg újra bizonyítani kell, hogy van igény az igényes zenére, és nem igaz, nem lehet, nem szabad igaz legyen, hogy a műmulatós-aranyesős-fásymulatós cirkusz mindent elseper! A művész előbb közönségtalálkozón vett részt...

...majd a színpadon bizonyította, hogy az igényes előadásmódot, a tehetséget, a mondanivalót nem kell feltétlen alig öltözött táncoslányokkal, fényorgonával, meg mifenével köríteni, és a közönséget sem kell lépten-nyomon arra szólongatni, hogy akkor kezeket a magasba, és induljon a buli, meg, hogy énekeljünk együtt. Az arra érdemes közönség tudja, érzi ezt... És a repertoár sem 4-5 dalból áll, amit 25 perces show-ban adunk el jó pénzért, falunapra.

                            (A fotókat Alexandru Niţescu és Ciucur Losonczi Antonius kollégáim készítették)
Persze tudom én, ízlésről nincs mit vitatkozni, nincs is szándékomban.
Én magam sem vagyok egy zenei műfajra kihegyezve. Hiszen, ha csak a fennebbi idézetet vesszük, érezhető hogy melyik dalára gondolhat Zorán, erre. Ugyanakkor szeretem ezt is, meg ezt is, (szerintem Geszti Péter egy Romhányi József-szintű rím-mester). Kedvencem ez is, de ettől, meg ettől sem hátrálok meg.
Na, most aztán jó nagyra nyitottam az ízlés-ollót  :-)
És, hogy mit nem szeretek? Hát, nem sorolom, de a fentiekből talán kikövetkeztethető.
A lényeg: tessenek zenét hallgatni. Lehetőleg jó zenét. De mi a jó?! Ja, persze, ízlésről nincs mit vitatkozni, de ezt már mondtam.