Gyep-mesterek

Barcelona drukker vagyok. Meg általában a jó foci drukkere. Manapság a Barcelona játsza a legjobb focit. Szerintem. Az elmúlt este már idei harmadik összecsapását vívta a Real Madrid és a Barca, ezúttal a Bajnokok Ligája elődöntő "odavágóján". Micsoda bajnokság az, ahol egy bajnoki meccs akár egy BL-elődöntő is lehetne! Szóval két, egymást ennyire ismerő csapat nehezen tudhat egymásnak újat mutatni, nehezen tudja egymást valami váratlan taktikával meglepni. De, mint most is bebizonyosodott, például Messire nem lehet felkészülni (video). Mi lehet a fegyvertárban az a plusz, ami döntően befolyásolhatja a csaták kimenetelét? A pszichikai hadviselés. Na, most ebből is volt bőven. Aki látta, tudja, miről beszélek. Csak egy, talán a legtöbb vitát kiváltó momentum: a 61. percben Pepe "keményen odalépett" Dani Alvesnek, amiért Wolfgang Stark játékvezető kiállította. A piros lap villanását követően Dani Alves rohamosan gyógyulásnak indult.... Mint mondtam, Barcelona drukker vagyok, de a szimulását, a színészkedést tőlük sem szeretem. Mert valóban odalépett-e Pepe? Lássuk. Nem érte el, és ezt Dani Alves tudta a legjobban, miközben eljátszotta a nagyhalált. Más kérdés, hogy már a szándék is büntethető, de esetleg sárga lapot érdemelt volna, nem pedig a mérkőzést, sőt, a BL-döntőbe jutást befolyásoló kiállítást.
De mit tehet a bíró, amikor azonnal döntenie kell, ráadásul ilyen nagy nyomás alatt - nagy tét + százmilliós nagyságrendű közönség a tévék előtt. Utóbbi talán még nagyobb terhet ró a sípmester vállára, hiszen másodperceken belül kiderül a lassításokból, hogy jól döntött-e? Mint emlékezetes, a tavalyi focivébén is voltak nagy bírói tévedések (pl. ez), és újra fellángolt a vita: kell-e videóbíró? Akkor ezt írtam róla a Bihari Naplóban:

                   Begyepesedett focipálya
„Szemüveget a bírónak!” A szurkolók rigmusa egyidős lehet magával a labdarúgással, és ugye arról szól, hogy a játékvezetőnek egy másodperc alatt kell dönteni: gól vagy nem, les vagy nem les – és ezt sokszor tévesen teszi. A finis előtt álló focivébén most szinte nagyobb érdeklődést vált ki a meccseknél, hogy kell–e vagy nem a videóbíró. (Hol van már az egyszerű szemüveg?!) Máig vitatják, hogy az 1966–os vébé német–angolján (2–4) a gólvonal mögé csapódott–e Geoff Hurst bombája, egyértelmű viszont, hogy az elmúlt vasárnapi német–angolon (4–1) Lampard lövése jóval a gólvonalon túlról pattant vissza a játéktérre. És ezek csak a legkirívóbb esetek. Hiába erősödtek fel a vidóbírót (a vitatott eseteket azonnali kiértékelését) követelő hangok, a FIFA vezetői nem engednek. A Nemzetközi Labdarúgószövetség Szabályalkotó Testülete (IFAB) így vélekedik: „Az emberi tényező mindig is fontos része volt a sportnak. Nem szabad megengedni, hogy a technikai fejlesztések átvegyék a játékvezetők szerepét. Célunk, hogy a labdarúgás emberközeli maradjon, még ha ebben benne van a hibázás lehetősége is”. Vajon mi az emberközelibb? Mikor másodperceken belül mindenki tudhatja a kivetítőkről, ha hibás egy döntés, és lehet szidalmazni (vagy kiröhögni) az egy életre megbillogozott bírót, vagy, ha igazságos(abb) a vetélkedés? Mintha a focipálya környéke is begyepesedett volna...

Egyelőre marad az "emberközelibb" változat. Hiszen másként miről is beszélnénk?! Jövő héten visszavágó!