2011. augusztus 19., péntek

Sorbanállás seprűért

"Tanulj fiam, mert a végén még utcaseprőnek sem vesznek fel!” Mindannyian hallottuk ezt – vagy az ehhez hasonló – dörgedelmet annak idején az iskolában, ha nem is nekünk címezve. Bár az én megboldogult iskolaéveim idején még korántsem volt annyira megizmosodva a diszkrimináció–ellenesség, már akkor sem tartottam helyesnek, hogy az utcaseprőséget mint az ördögfajzat megfelelőjét használják a gyerekek riogatására. Lám, igazam lett, az utcaseprői „hivatal” manapság már egyenesen kinőtte magát, keresett szakmává lépett elő: a budapesti közterület–fenntartó által meghirdetett 10 helyre 1000 ember jelentkezett. A százszoros túljelentkezés oka a vonzó bérezés: 130 ezer forint (kb. 2000 lej) bruttó. Ennek nettó értéke megegyezik a rezidens (gyakorló) orvosok fizetésével – egészen addig, míg az utcaseprőknek három hónap után jár majd + 30 ezer cafetéria (fizetésen túli, választható formájú juttatás) és + tömegközlekedési bérletet. Ekkor utóbbiak már többet kapnak a test betegségeit összeseprő fiataloknál. Mondják, hogy az utcaseprőnek jelentkezettek között 10% a főiskolát vagy egyetemet végzettek aránya. Esetükben talán már snassz is az utcaseprő megnevezés, lehetne mondjuk közúthigiénia–logisztikai menedzser.

                                   Így oldják ezt meg a találékony kínaiak...
                                                                                      (fotó: hungag.blogspot.com)

A diplomás jelentkezők között lelni mérnököt, de – újságírót is! Ezek után mi várható az iskolában, mint mondhat a nebulót fegyelmezni akaró pedagógus? Tanulj, fiam, mert nem vesznek fel utcaseprőnek, aztán lehetsz mérnök, vagy orvos. Ha meg minden kötél szakad, esetleg újságíró.

1 megjegyzés:

  1. Most egy közhelyet mondok: A munka nem szégyen, bármi is legyen az. Ez bizony nem igazán így működik, mivel van egy ilyen társadalmi előítélet, miszerint bizonyos foglalkozások megalázóak. Most, hogy így belegondolok, szerintem az nagyon rendjén is van, hogy azokat az embereket, akik ezeket a munkákat bevállalják, megfizetik rendesen. Másik nagy igazság meg az, hogy a bunkó csak bunkó marad bármilyen magas beosztásba is kerül, és akárhány diplomát is sikerül begyűjtenije így vagy úgy. Na, az már sokkal inkább idegesítőbb számomra, hogy az ilyen inkompetens bunkók is nagyon jól meg vannak fizetve.

    VálaszTörlés