2012. május 28., hétfő

Uhrin-szindróma

Ugye emlékeztek Uhrin Benedekre? Ő az az egyébként bizonyára jóravaló idős bácsi, akit tingli-tangli "táncdalai" miatt futtatott egy időben a bulvársajtó. Jó poén volt. Ha jól emlékszem, még a Sziget fesztiválon is fellépett, ahol a fiatalok jó nagy bulit csaptak neki, valószinüsíthetően ugyenezen okból, mert jó balhénak tartották.
Valami hasonló történt most, az 57. Euroviziós Dalfesztiválon.
Már tavaly is leírtam, hogy valójában nem lehet nagy reményeket fűzni egy olyan dalfesztiválhoz, ahol a közönség szavaz, mégpedig nagyjából politikai és társadalmi szimpátiától indíttatva. Meg egyébként is, egy versenynek soha sincs mindenki számára elfogadható, szimpatikus eredménye - még egy falusi szépségversenynek sem, sőt.
De ami most, az azeri fővárosban zajlott, illetve az ott tartott dalfesztivál kapcsán, az már tényleg csak megmosolyogtató: az egyébként már előre nagy esélyesnek kikiálltott svéd (de marokkói berber származású) Loreen megszerezte az első helyet, mögötte pedig második lett az orosz versenyző. Pontosabban másodikok lettek az oroszok -többes számot kell használni, hiszen a Party for everybody című dalt a Buranovszkije Babuski (Buranovói Nagymamák) nevű - hogy is mondjam - "lánycsapat" adta elő.

                                                                                                                                       (fotó: viola.bz)
Adódik a párhuzam az egykori Z'Zi labor együttes veresegyházi asszonykórusával, de az azért mégis csak más volt, mint egy nemzetközi fesztiválon részt venni. Bár, a történtek fényében lehet, akkor őket kellett volna indítsa Magyarország, és jobbat alakítottak volna mint most, a 24. helyezett Compact Disco.
Az eredmény végül is igazolta a "nagymamik" kitalálóját, aki vélhetően nem járt rosszul.
A trendet figyelembe véve szerintem jövőre az lesz a befutó, aki egy gyerek és egy kutya duettjét állítja színpadra - a felmérések szerint a nézők a gyerekekért és a kutyákért vannak a leginkább oda. Az ötleten lehet finomítani: mondjuk legyen egy még csecsemő korában árván maradt, és intézetben nevelkedett (igény esetén lehet még fogyatékos, szőke göndör hajú, angyalarcú, stb.) gyerek, és az út széléről menhelyre került, majd onnan az említett angyalarcúban hű gazdira lelt, jámbor tekintetű korcs fellépése. A gyerek csilingelően, de megennivalóan sután énekel angolul, a kutya a refrénre vakkant, közben gazdija lába körül ugrabugrál. A dal pedig szólhatna az örök barátságról és hűségről, esetleg a világbékéről. Ilyen egyszerű - ez lenne aztán party for everybody (buli mindenkinek).

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése