2012. május 2., szerda

Légypapír-funkció

Gyakorlatilag nem is létező politikai karrierem csúcsára az ezredfordulón értem fel. Ez a jelentős esemény azt jelentette, hogy akkori, megboldogult lelkesedésemben belementem, hogy jelölt legyek - khmmm - az RMDSZ megyei tanácsosi listáján. Erre a botlásomra bizonyíték is van, egy korabeli plakát. Tényleg kerestem, mert mint corpus delictit eltettem, de nem találom. Úgy emlékszem zöld színű volt, rajta a megyei tanácselnök és a megyei tanácsosjelöltek névsora - ez minden városban meg faluban állandó volt, ezeken kívül pedig hozzájött mindenütt a helyi polgármesterjelölt, meg tanácsosjelölti lista. Na, ezen voltam én a harmincvalahanyadik, amiből kiderül, hogy mennyire számítottam a politikai életben - vagyis olyan töltelék-féle voltam. Azzal vettek rá erre a dicső szerepre, hogy mivel Érmihályfalvának amúgy volt egy befutó helyen jegyzett jelöltje, adjon még egyet a futottak még szürkeségébe - ez lettem én, mondván, mivel már viszonylag ismert volt a nevem az újságból, hátha "vonzok" szavazatokat. Úgy is monhatnám, olyan légypapír funkciót kaptam. Mint már említettem, ez volt a csúcs, amit a politikában elértem. Ha ennél nagyobb csúcsra jutottam volna, tehát valami csoda folytán bejutottam volna a Megyei Tanácsba - hát nem is tudom, az elég nagy csapás lett volna arra a testületre. Annál nagyobb már csak rám lett volna...
De természetesen nem véletlenül jutott mindez eszembe...
Tegnap éjfélkor lejárt a határidő, amig a június 10-i helyhatósági választásokra le lehetett adni a jelöltek listáját. Ennek értelmében tehát, munkámból is fakadóan, ma láttam néhány ilyet. Ha finoman akarok fogalmazni, akkor azt mondom, találkoztam furcsaságokkal. Ha kevésbé finoman, akkor úgy, hogy bizony jó sok embernek ment már el megint az esze.

                                                                                          (Illusztráció: kormanyozz.hu)
Bizonyos esetekben például nem tudom eldönteni, hogy az egyén kompromittálja magát a párttal, vagy a párt a jelöltjével?! Aztán van olyan is, amikor meggyőződésem, hogy a kampányoló jelölt lepődne meg a legjobban, ha elérné a célt. Mert nem csak a településére lenne nagyon nagy csapás, ha vezető pozícióba kerülne - de reá is, legalább akkora.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése