Ha azt mondtam, hogy nincs holt idő, akkor a választások előtti időszak maga az aratás dandárja. A paródiába illő sajtóközlemények nagyszerű karikírozására találtam példát itt - kéretik rákattintani, és elolvasni, mert a továbbiak megértéséhez szükség van rá.
Mikor én elolvastam, hát a röhögéstől "a pofám hétfelé szakadt, és a hideg betonra vetvén magamat mellkasomon cafatokra téptem a patyolatfehér inget" - hogy a jelzett írás egy részét a magam formájára alakítsam.
Most pedig fordítsuk komolyra a szót.
(Illusztráció: ansagyongy.blogspot.com)
Úgy értem, ami ez után következik, már nem része a jelzett karikírozásnak - a látszat ellenére. Ez komoly. Ezt (is) komolyan sajtóközleményben küldték szét. És az ilyenekre komolyan szükség van, hiszen ilyenekből született például a jelezett paródia is. (Kiemelések a sajtóközlemények fogalmazóitól.)
Egyhetes japán útjának (2012. IV. 28.–V. 6.) második felébenTőkés László EP-képviselő a távol-keleti ország több nevezetes helyszínére látogatott el és történelmével, kultúrájával, vallási múltjával és „szent helyeivel” ismerkedett.
A hirosimai atombomba-emlékmúzeum örök mementóként fejez ki élő tiltakozást valamennyi, háborúban elkövetett embertelenség és tömeggyilkosság ellen. Ezen túlmenően és a fukusimai atomerőmű-szerencsétlenséggel együttesen, a hirosimai – és a nagaszaki – atomtámadás sokkoló figyelmeztetést jelentenek az atomkor beláthatatlan veszélyeire. A Béke Emlékmúzeumon végigkalauzoló Masuda Noriyuki igazgatóhelyettes ebből kiindulva kérte erdélyi képviselőnket, hogy Hirosima békeüzenetét közvetítse az Európai Parlamentbe.
Példamutató, amiképpen a japán történelmi emlékezet intézményes módon gondoskodik Hirosima emlékének ébrentartásáról, melyAuschwitzcal együtt – minden bizonnyal – a XX. századi világtörténelem két „legbeszédesebb” emlékhelyének számít.
Szívderítőbb helyszínek következtek ezután, melyek a nagy múltú szigetország vallástörténeti sokszínűségéről tanúskodtak. Japán barátaik eligazításával Tőkés László és útitársai látogatást tettek Miyajima szigetén, az ottani sintó szentélynél, valamint a régi főváros, Kyoto császári palotájánál és buddhista „templomvárosában”.
Az ún. Aranyhétnek („Golden week”) nevezett nemzeti ünnepsorozat szabadnapjain hatalmas tömegek mozdultak meg egész Japán területén. Ebben a viszonylatban is példás módon megnyilvánult a japánokbámulatos szervezettsége, figyelmessége és fegyelmezettsége – példának okáért a köztéri helyeken vagy a tömegközlekedés terén. Közvetlen közelről nézve a vonat indulásához igazítható óra pontosságával jellemezhető japánok szorgalmát és kollektív tudatát, jobban megérthető, hogy „a felkelő nap országa” rövid idő alatt miként válhatott gazdasági világhatalommá.
A japán–európai, japán–magyar és –román kapcsolatok építésére szolgáló látogatási út ebben a távoli országban és idegen politikai közegben erdélyi magyarságunk ügyének a népszerűsítését is célul tűzte ki. Sajnálattal állapítható meg azonban, hogy a hagyományos kisebbségek kérdése iránt Japán – a Nyugathoz hasonlóan – nemigen tanúsít fogékonyságot, mint ahogy csekély számú, saját kisebbségeinek sem szentel különösebb figyelmet (ajnuk, koreaiak).
Május 5-én este, a Wagner Nándor Alapítvány és az Academia Humana Alapítvány tagjainak közösségében zárult a mozgalmas látogatási hét, azzal a megegyezéssel, hogy mind japán, mind hazai irányba tovább fogják építeni a kapcsolatokat.
Mielőtt valaki azt mondaná, hogy egyoldalú vagyok:
Május 4-én, pénteken 14 órai kezdettel Kelemen Hunor szövetségi elnök részt vesz Tasnádon a Petkes József Galéria ünnepélyes megnyitóján. Az esemény helyszíne a Tasnádi Református Egyházközség gyülekezeti háza. A tasnádi születésű festőművész nevét viselő galéria átadásával egy időben sor kerül a művész állandó kiállításának megnyitójára is.
Az RMDSZ Hargita Megyei Szervezete május 5-én délelőtt 11 órai kezdettel Székely Majálist szervez Homoródfürdőn, az Ilona völgyében, amelyen jelen lesz Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Hogy azért mégse maradjunk poén nélkül, az is egy vicc, hogy ezeket a fontos dolgokat közlik is a lapok, hiszen az olvasókat nem szabad elzárni az információtól! Hát így. A világ tele van fontos történésekkel!
Miután hiteles forrásból informálódva megbizonyosodtam a Blue Oyster hotel holléte felől, igéretemhez híven elolvastam a bejegyzését. A hideg betonos ingszaggatásos jelenet megdöbbentett, mert rájöttem, hogy a Csaba írói fantáziája megállíthatatlanul halad a kiteljesedés felé. Már csak ezért megérte elolvasni. A paródiák fantasztikusak, de a valóságot nem tudják túlszárnyalni nevetségesség tekintetében, bár A Kelemennek szerintem nincs humorérzéke. Bivalyröcsögén avatni meg szónokolni nem annyira vicces, mint inkább unalmas. Mert mit gondoljunk erről, ha olvassuk? Hát lapozunk, és kész. De Japán, az már más. Ott már elgondolkodik az ember. Vajon mi lehet a dolog hátterében? Hogyan segitheti a felkelő nap országából a mentor az itthon aktivált magányos ninját érmelléki beszervező tevékenységében? Lehet, hogy keleti harcművészetet tanul? Lehet, hogy azért ment Hirosimába, hogy sugárzóbb legyen az egyénisége? Valami csak van a dolgok mögött, mert az már mégis csak nagyon röhejes lenne, ha kiderülne, hogy az égvilágon SEMMI sincs. S ezért kellene osztódjunk? Beteg egy világban élünk.
VálaszTörlésAz az igazság, én is szivesen elmennék Japánba. De én soha nem kerülök ilyen helyzetbe. Több okból sem... :(
Törlés