Gyula vitézt rehabilitálni kell!

Azt hiszem írtam már egyszer korábban - de ha nem , akkor most - hogy (egyik) kedvenc magyar filmem Bacsó Péter 1969-ben rendezett szatírája, A tanu. Azt hiszem különösebben nem kell elemezni, mindenki ismeri - aki mégsem, az itt megnézheti - megéri az időt. Persze a jó szórakozáshoz szerintem elengedhetetlen, hogy a néző tisztában legyen a korabeli viszonyokkal, még jobb - úgy értem a megértés szempontjából - ha saját tapasztalatai vannak azt illetően.
Valójában sosem értettem, hogyan engedte meg az akkori magyarországi kormányzat egyáltalán a film leforgatását, mert, hogy rögtön betiltották, azt értem.
Ugyanígy vagyok egy másik kedvencemmel, amit véletlenül leltem meg a tegnap este a Duna TV-n - úgy értem, nem tudtam előre, hogy lesz, csak odakattintottam. És ottragadtam. Ezzel is úgy vagyok, mint A tanu-val: hiába tudom minden poénját kívülről, akármikor, akárhányszor meg tudom nézni. És mindig fedezek fel benne valami újdonságot. Ez pedig a Gyula vitéz télen nyáron (1970) - itt megnézheted, ezt is érdemes.
Szóval ezzel is úgy vagyok, mint a másikkal: hogyan tudták/hagyták leforgatni?! Annyira jó szatírája az akkori hatalomnak, hogy hihetetlen.
Ami pedig utóbbira talán még jobban vonatkozik: szatírája az emberi hülyeségnek, ami független bármilyen rendszertől!

                           Gyula vitéz - főszerepben Koncz Gábor       (fotó: torrentkereso.hu)