Ki vállal itt felelősséget?

Szerdán bukott a kormány (már megint), a teljesen világos összefüggéseket ITT elemeztem. Azóta nem meglepő módon kiderült, hogy az államfő ugyanazt a Ludovic Orbant jelöli kormányfőnek, aki két napja megbuktatta magát, azzal a nem is titkolt céllal, hogy újra bukjon, majd újra, hiszen ez kell az előrehozott választásokhoz. Sőt, a volt kormányt adó párt részéről be is jelentették, ha megint kormányalakításig fajulna a helyzet, ők maguk sem fogják megszavazni saját kabinetjüket, nehogy már ne bukjanak meg, amennyiszer csak kell. És az ellenzékről még nem is beszéltünk akkor még, de ők csak egyfajta statiszták ebben a játszmában, akik mindamellett főszereplőnek is érezhetik magukat. 

A tét nem kicsi valójában, mármint némely politikus számára, hiszen az előrehozott választással jó féléves, a választóik érdekében kifejtett munkát nem tudnak elvégezni! 

Tessék? Ja, tényleg, nem. 

Mondom újra: a tét nem kicsi valójában, mármint némely politikus számára, hiszen az előrehozott választással jó féléves apanázstól esnek el, ami nem mindegy a jövedelmüket tekintve, hiszen biztosan lesznek, akik az új törvényhozásba nem kerülnek be, nem is beszélve a funkcióval járó ilyen-olyan előnyökről. Meg arról, hogy lesznek olyanok is, akiknek pártja "elengedi a kezét", aztán mehetnek petárdát árulni, mint a korábbi miniszterelnökök, Viorica Dăncilă és Victor Ponta egykori romaügyi tanácsadója, Dana Varga. Utóbbit karácsony és szilveszter idején kapták lencsevégre egy alkalmi utcai pult mögött, amikor állítólag a fia vállalkozásába segített be. 

Éppen tegnap beszélgettem egy mezőgazdasági szakemberrel. Érdeklődtem mindenféléről, ami az ágazatot érinti, miről is lehetne beszámolni. Nincs semmi, foglalta ő össze, hozzátéve: de mi is lenne ilyen belpolitikai helyzetben?! Nincs kormány, nincs miniszter, ki tudja mikor mi lesz, minden tisztviselő állása bizonytalan. Ki mer itt aláríni bármit is? Ki vállal itt bármiért felelősséget?

Tényleg, ki?

Decemberben készült fotó a törvényhozásban, de a mostani helyzetet is jól kifejezi...

(fotó: digi24.ro)

Nulladik osztály

Lehet, első pillantásra nem tűnik összekapcsolhatónak az alábbi két téma.

Az első. Nulladik, úgynevezett előkészítő osztályok nyitottak ajtót idéntől a gyerekek előtt, kiknek jószerével még inkább óvodában lenne a helyük. Nem vagyok pedagógiában tanult szakember, így inkább figyelem az annak tartottak sokszínű véleményét. Ezek – legalábbis a végletek – egyfelől azt mondják, hogy semmi egyébről nincs szó, mint pedagógusi állások megtartásáról, mert kevés az iskolába menendő gyerek, másfelől meg úgy vélik, a hátitáskájuknál alig nagyobb gyerekek így hamarabb beleszoknak az iskolai életbe, jobban felkészülnek a későbbi kihívásokra. A vélemények metszéspontja: mindenki a gyerek érdekét emlegeti. Ami biztos, hogy a tanügy alatti, eddig sem nyílegyenes út újabb kanyarokat vetett. Hogy az ügy még tupírozottabb legyen, Victor Ponta miniszterelnök a minap kijelentette, hogy az előkészítő osztályok bevezetése „összevisszaság és hülyeség”, sőt, előre vetítette, hogy jövőre... már lehet nem is lesznek ilyenek. Neszeneked!

                                                                       (Illusztráció: donna.hu)

A másik: öt ágazati program keretében Románia uniós támogatásokból 2007 óta 1,861 milliárd eurót „hívott le”. Ám mielőtt elégedetten bólogatnánk – ez öt év alatt csupán 9,69%-a annak az összesen 19 milliárdnak, amihez 2014-ig, tehát összesen hét év alatt hozzáférhetne. Ráadásul a megítélt pénzek egy jelentős hányadát ide sem adják, hivatkozva bizonyos „közbeszerzési szabálytalanságokra” (amit az egyszerű falusi ember hajlamos szimplán lopásnak érteni).

Mint mondtam volt, úgy tűnhet, a két téma között nincs kapcsolat. Pedig utóbbi jól mutatja, miként sáfárkodik lehetőségeivel egy ország, aminek egyenes következménye, hogy a jövőjét jelentő fiatalokkal sem tud mihez kezdeni. Ezért (is) „nulladik osztályos” az ország az EU–iskolában, állandóan pótvizsgákra kárhoztatva.

PONT A miniszterelnök ne?!

Mármint, hogy pont Victor Ponta miniszterelnököt ne kevernék plágium gyanújába? Most, amikor az USL koalíció halálra nyerte magát a választásokon, és sokakat foglalkoztat a kérdés, hogy a "szörnyszülött" PSD-PNL-PC összefogás a közös cél elérése után meddig fog még élni.

Victor Ponta: Nyugi van, emberek...    (fotó: gorjnews.ro)

Pontosítok: a szörnyszülött kifejezés nem helyénvaló, hiszen bármilyen koalíció nevezhető annak abban az országban, ahol bárki bárkivel bármikor, de nem bármiért, csak a hatalomért.
Mint emlékszünk rá, Ponta kormányát még be sem iktatták, mikor hazugságon kapták tanügyminiszter-jelöltjén, Corina Dumitrescut, majd a helyette már beiktatott Ioan Mang mondott le egy hét után plágium vádak miatt. Akkor ugye azt mondta Ponta, hogy azért fogadta el minisztere távozását, hogy annak ne a tárcavezetői teherrel a vállán kellejen munkálkodnia önmaga tisztázásán. (Azóta sem hallani, hogy Mang eredményesen mosakodna.) Most meg Ponta került a célkeresztbe, 2003-ban jogtudományban írt PhD-értekezéssel. (Schmitt Pál óta ez a PhD is beette magát a köztudatba.)  Igaz-nem igaz - húzzák-vonják. Valójában kit érdekel!? Meglepetés-e ma már az, hogy egy akár miniszterelnökségig avanzsált jogtudós másolt, plagizált, szellemi tulajdont lopott? Szerintem az emberek egy kisebb része talán felfigyel rá, de csak legyint. Egy még kisebb réteg az, amely foglalkozik vele, és amelyiket most leginkább az foglalkoztatja, amit már mondtam: meddig tart a vadházasság? A választók túlnyomó részét azonban egyáltalán nem érdekli. És ha most kellene, újra az USL-re pecsételne. Mert sosem tanulnak.