Manapság, amikor az információ áramlásának már nincs is gátja, ami azt is jelenti, hogy az álinformációk is elárasztanak, mondhatni gátlástalanul, már nem is az a lényeg sokszor, hogy valami megtörtént-e, hanem inkább az, hogy megtörténhetett volna.
Éppen levegőben van a román légitársaság körüli botrány, amit annak menesztett vezetője, Mădălina Mezei engedett fel a romániai politika légterébe, bejelentve: azért váltották le a Román Légiközlekedési Vállalat (TAROM) éléről, mert nem volt hajlandó a kormány elleni bizalmatlansági szavazás napján (lásd ITT) késleltetni a belföldi járatokat. Hogy ennek meg mi értelme lett volna? A távolabbi megyéből ingázó parlamentereknek az adófizetők repülőjegyeket szoktak venni, hogy azzal járjanak Bukarestbe, ha pedig ugye késtek volna a repcsik, a képviselők nem érkeztek volna meg a voksolásra. Persze, a vélhetően ellenzéki szavazatok hordozói esetében volt ez érdekes. Állítólag 5 - 6 politikus késleltetéséről lehetett - volna - szó (Temesvár, Bihar, Szatmár és Máramaros megyékből), és láss csodát: éppen 5 szavazattal kapott többet a bizalmatlansági indítvány, mint amennyi minimálisan szükséges volt.
Hááát ilyet?!
A volt TAROM-vezér a már ugyancsak volt közlekedési minisztert vádolta meg, hogy utasította őt erre a zavarkeltésre, ami, mint kiderült, nem jött össze. Răzvan Cuc volt miniszter ellenben azt állítja, hogy Mădălina Mezei egyszerűen nem tudta ellátni hivatali teendőit, hát leváltották és ezzel a "mesével" politikai tőkét kovácsol magának. A pillanatnyilag ügyvivő miniszternek lesz oka részletesen kidolgozni viszont-vádját, ugyanis a legfrissebb hír, hogy a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) büntetőjogi vizsgálatot indít ellene. Erre valószínűleg nem került volna sor, ha a kormány a helyén marad - de nem maradt... Mert az ellenzéki honatyák mégiscsak odaértek a szavazásra.
Mi igaz ebből és mi nem, megtudjuk-e valaha? Ami azonban biztos, simán elhisszük, hogy a miniszter adott ki jogtalan utasítást, de azt is, hogy az igazgatónő alkalmatlan volt az igazgatásra, mert miért ne hinnénk? Olyanná vált a környezetünk, amikor bárkiről bármikor bármit. Gyerekekként játszottuk a repül a..., repül a... játékot, amikor mindenféle hülyeségeket be lehetett kiáltani, hogy az repül. Mára elértük, hogy valóban bárki és bármi is repülhet. Akár szó szerint is.
Bármi történt, hihetően hangzik
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése