2018. április 26., csütörtök

Foghíjas történet

A piac egy számomra új, egyben lenyűgöző érdekességét bámultam éppen - egy gipsz kerti törpét, "aki" tangapapucsban várta kifinomult ízlésű vásárlóját - mikor elment mögöttem egy furcsa pár. A hölgy messziről akár még mutatósnak is tűnhetett, modern rövid frizurájával, enyhe sminkjével, sokat sejtető nyári öltözetével (a sokat úgy értem, hogy többet, mint egy télikabát). A pár gyenge láncszemének a fickó tűnt, mondom, első ránézésre, olyan "tréningnadrágon kívül ing, rajta hasitasi" - típus volt, ráadásul a nőnél alacsonyabb. Szóval, éppen mögém értek, amikor a nő enyhe kényességgel-enyelgéssel a hangjában odaszólt partnerének: "Mit néz ez a sok ember rajtunk?" Értsd: figyeled, mindenki megbámul, mert qrva jól nézek ki! Egy laza csávó jött mögöttük, aki meghallva ezt, válaszolt a nem neki feltett kérdésre: "Talán azt, hogy milyen rohadtul fogatlan vagy, b..zd meg!" 
És tényleg. Mikor a nő a váratlan replikára megfordult és elhúzta a száját - na, erre mondják, hogy annyi foga van, hogy körmérkőzést játszanak a bennmaradásért. 
A törpe meg mintha kajánul vigyorgott volna: még hogy az én papucsommal van bajod?!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése