'56 októbere be fog íródni a történelemkönyvekbe - ez az első mondatok egyike, ami elhangzik, és ennek megfelelőek a továbbiak, annak jegyében, hogy a történelmet mindig a győztesek írják. Hiszen '56 októbere be is íródott, de persze nem az alapján, amiről a film főszereplői gondolták. A forradalomról is szó esik érintőlegesen, Karmazsin Jenő TSZ-elnök elvtárs például joggal értetlenkedik azon, hogy miért kell a népnek lázadozni, mikor amúgy is a kezében a hatalom, de ha már ő személyesen megúszta a lincselést, mert éppen nem volt otthon, amikor ez ügyben keresték, egy sokkal magasztosabb dolog foglalkoztatja: el kell juttatni Serbán Lajost, azaz Lajkót az űrbe. Persze nem fogom az egész cselekményt elmondani, nehogy az én lincselésen ne maradjon el, de azzal talán nem lövöm le a poént, hogy az űr meghódítása természetesen nem történhet más, csak a kommunista elvtársak által, Lajkó pedig csak stróman lehet, a feláldozható veszteség, hiszen az igazi hős szovjet kell legyen, nem egy magyar, ráadásul cigány. Merthogy a filmbe belefér a buzizás (szerintem túl sok is van belőle), és a cigányozás is. Szóval a film egy kicsit elegyíti A tanút, de van benne az Emir Kusturica-féle Macska-jaj - ból is.
A mozitermet megtöltő (igaz, kicsi teremben voltunk) publikum vevő volt a poénokra, ami tehát a készítőket igazolja. Igen erősen indít a történet, aztán egy kicsit leül a lendület, mintha azon gondolkodna a stáb, hogyan is legyen majd vége, de ezt is megoldják, hiszen a siker útja a munkatáborba vezet cigányt, fasisztát és buddhistát egyaránt, hogy a dicsőség a nagy Gagarin elvtársé lehessen.
A film egyik legjobb jelenete talán, mely a kor hangulatát bemutatja, amikor a szovjet elvtárs "Beengedek egy kis fényt" megjegyzéssel félrehúzza a függönyt és feltűnik az ablak mögött karnyújtásnyira egy tűzfal...
Aki tehát kíváncsi, hogy ki is volt az első ember az űrben valójában, legalábbis a B-változat szerint (vagy A-változat?), az most megtudhatja.
(plakát: port.hu)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése