A következő címkéjű bejegyzések mutatása: forint. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: forint. Összes bejegyzés megjelenítése

2019. november 4., hétfő

Lelkiismereti pótcselekvés

Elöljáróban, mielőtt bárki is félreértené az alábbiakat, ki kell jelentenem: távol álljon tőlem, hogy bárkit is lebeszéljek valamilyen jótékonysági akcióról, sőt, tessenek gyakorolni mások segítését.
Amikor először hallottam, valamikor régebben, hogy egy bizonyos jótékonysági ügy érdekében kupakgyűjtés zajlik, arra gondoltam, hogy ezeknek a bizonyos kupakoknak a felvásárlási ára jó magas lehet. Ha nem is aranyáron, de azért jóval meghaladva magáét a pillepalackét, ezért érdemes tehát foglalkozni vele. A napokban azonban egy konkrét ügy okán egyre másra dobja elém a közösségi oldal, hogy itt is, meg ott is gyűjtenek. 
Megnéztem hát, mi is a helyzet? 
Magyarországon igen változó az átvételi ár, 15 és 70 ft/kg közötti, a maximumot, vagy annál többet akkor adnak az átvevők, ha ilyen módon maguk is be akarnak állni a jótékonykodási akcióba.
Romániában 0,6 lej (60 bani) egy kiló. 
Megmértem digitális konyhai mérlegen, a kupakok sem egyforma súlyúak, van, amelyiket ki sem mutatja a műszer. Egy érzékenyebb mérlegen egy félliteres ásványvizes flakon kupakja 1,75 grammot "nyom" (lásd. alább). Ennek alapján bárki kiszámolhatja, hogy hány darab kell mondjuk egy kilóba, ami ugye 60 bani, tehát egy mázsát kell összegyűjteni 60 lejért, ami, valljuk be, finoman szólva nem sokra elég. 
Főleg nem, ha egészségügyről van szó. Főleg nem, ha arra gondolunk, hogy mennyi pénzt fizetünk be egészségbiztosítás címét, és azért mit kapunk, illetve, hogy egy normális országban miként kellene védelmezze a polgárai egészségét a hatalom. Hogy a kisebb-nagyobb közösségek ne kényszerüljenek ilyen aprópénzes gyűjtésekre. Melyek persze nem haszontalanok, egyrészt a sok kicsi sokra megy elv miatt, de ami még fontosabb lehet, hogy elülteti a jótékonyság és a segítőkészség szellemét a fiatalokban (hiszen iskolák az egyik központjai az ilyen akcióknak). 
Mindazonáltal azt mondom, ez a kupakgyűjtés egyfajta lelkiismereti pótcselekvés, aki részt vesz benne, úgy érezheti, ő megtette a magáét. Sokkal többet érne, ha az illető mondjuk egy doboz cigijének az árát adná oda (aki nem cigizik, az egy csomag cukorkáét, egy flakon üdítőét, egy sörét, stb.), hiszen erre is meg lehet találni a módot. És az hány kiló kupak is?! 
A konzekvencia tehát, hogy igen, tessenek gyűjteni, például kupakot is, tessenek jótékonykodni. Ki hogyan tud. A jótékonysági akciókban a jelentős lépést mindig a "nagy" felajánlások jelentik, melyek mögött nemritkán vannak egyéb, mondjuk politikai érdekek. Már csak ezért sem elhanyagolható a civil kezdeményezések értéke, a "hétköznapi emberek" ereje, összefogása, melyek kiprovokálhatják az említett, a gond megoldását jelentő nagy felajánlásokat.
 (A fentiekre érkezett reagálások ITT olvashatóak.)

2018. október 2., kedd

(Foci)Pályán kívüli taktikázás

Ha az alábbi (vagy ehhez hasonló) a téma, mindig ajánlatos azzal kezdeni: magam is elítélem az erőszak minden formáját.
Igen, most jön a de...
A hír: "Komoly vádakkal kell szembenéznie a világ egyik legismertebb sportolójának, Cristiano Ronaldónak, miután egy amerikai nő azt állítja, 2009-ben megerőszakolta őt a portugál futballsztár". (24.hu)
Arról van ugye szó, hogy a focista és a most 34 éves Kathryn Mayorga Las Vegasban, egy parti után egy szállodában kötött ki. Mindjárt itt az első kérdés: arra számított-e a hölgy, hogy Ronaldó mindig magánál hordja bélyeggyűjteményét, és azt akarja megmutatni neki? A híres 7-es később bevallotta, a nő már az etyepetye közben ki akart szállni a buliból, az erőszak abban állt, hogy ő meg nem. Előbbi pert helyezett kilátásba - micsoda meglepetés - de azért abba is belement, hogy 375 ezer dollár ellenében (manapság ez 104,5 millió forint) eláll ettől. Mint említettük, ez 2009-ben történt, a hölgy most úgy gondolta, semmissé kellene tenni az akkori megegyezést, és mégiscsak perelne. Egy szakértő jogász véleménye, hogy nagy valószínűséggel újra peren kívüli megegyezés fog születni. Naná, hogy megint pénzért. És itt a második kérdés: a hölgynek csak nem elfogyott a pénze és ez vezetett 9 évvel ezelőtti fájdalma kiújulásához?
Meddig lehet ezt játszani?
És arról se feledkezzünk meg, hogy az ilyen csiki-csuki hiteltelenné teszi azok eseteit is, akikkel azért sokkal szörnyűbb dolgok történnek meg, ám hiába tesznek hatalmas lelki erőről tanúbizonyságot, amikor a világ elé állnak, mert benne van a pakliban, hogy sokan csak legyintenek rájuk, na, itt egy újabb... És ez egy másik trauma!
A fenti hírhez tartozik még, hogy legrosszabb esetben, mármint a Cristiano Ronaldó szemszögéből, akár börtönbüntetés is lehet a vége. Ez ugye valószerűtlen, hiszen a "peren kívüli megegyezés" nem csak lehetőség, de szerintem egyenesen a cél is. Másrészt az ilyen "aranytojást tojó tyúkok" nem szoktak rács mögé kerülni. Emlékezzünk csak vissza: hogy csak a legnagyobbakat említsem, Ronaldó és Messi is keveredett börtönnel is fenyegető adócsalási ügybe. Hát persze, hogy nem zárják be őket, hiszen akkor kik miatt telnének meg elsősorban a stadionok lelátói, vinnék-e a focimezeket, csapatzászlós törölközőket és sálakat, mi lenne a dezodorreklámokkal?! Egy kis "perek kívüli megegyezés" még az adóhatóságot is megenyhítheti, aztán mindenki jól járt: jut is, marad is.

A "főszereplők" 2009-ben, illetve a hölgy most, amikor meggondolta magát
(fotók: borsod24.com, nb1.hu)

2014. június 6., péntek

Császár a kispadon

E sorok születése előtt pár nappal a magyar labdarúgó válogatott nagy kínok között legyőzte Albániát, egy tizenegyesből szerzett góllal. Örültek a fiúk, örült Pintér Attila szövetségi kapitány is, akinek ebben a minőségében ez volt első győzelme. Egykoron, mondjuk az eddigi egyetlen aranylabdás magyar focista, a császárnak becézett Albert Flórián idejében egy ilyen győzelem vereséggel ért volna fel. Nemrég, amikor az Albert-relikviákból kiállítás nyílt Nagyváradon, Kubatov Gábor, a Ferencvárosi Torna Club és az Albert Flórián Alapítvány kuratóriumának elnöke mondta: "Albert Flórián nagyon egyszerű módon élt, azt gondolta, hogy jónak lenni jó. Ma, amikor Európában egy másik értékrend zajlik, a jónak lenni jó egyre kevésbé számít. Hű volt hazájához, ebben a feloldott erkölcsi világban hű volt a családjához és a klubjához, olyan életet élt, amely példát jelenthet számunkra is." Az FTC felújított, a császár nevét viselő stadionja a hírek szerint augusztusban nyitja meg kapuit, 22.500 néző befogadására lesz alkalmas. Ugyancsak a hírek szerint át is keresztelik: 10 év alatt 5 milliárd forintot fizet a csapatot már eddig is támogató Groupama Garancia Biztosító azért, hogy a stadiont ez idő alatt Groupama Arénának nevezzék. Nem szokatlan ez a komoly bevételt hozó eljárás, gondoljunk csak a Bayern München Allianz Arénájára. Nem feledkeznek meg azért Albert Flóriánról, a továbbiakban a klub Népligeti edzőközpontja viseli a nevét. Úgy tűnik tehát, igaza volt Kubatov Gábornak: a jónak lenni jó tényleg egyre kevésbé számít, ebben a feloldott erkölcsi világban a forintok milliárdjai egy sorral hátrébb, stílszerűen szólva, a kispadra ültetik a császárt.
                         Átkeresztelik az augusztusra elkészülő Fradi stadiont (fotó: fradi.hu)

2013. november 28., csütörtök

Lila tehén, lila köd

A napokban népszavazást tartottak Svájcban. 
Ez még nem hír, hiszen példaként sokat emlegetett demokráciák egyike az alpesi országé, ahol tőlünk nézve sokszor hihetetlen témákban is kikérik a nép véleményét. Hát, mit mondjak, ez a legutóbbi szavazás is egy ilyen, számunkra  hihetetlen témában zajlott: legyen-e felső határa a menedzserek fizetésének, vagyis jövedelmük ne lehessen több, mint az ugyanannál a cégnél kifizetett legkisebb bér tizenkétszerese. 
Ugye, már az is sci-fi kategória nekünk, hogy igazgatók fizetéséről népszavazást tartanak. Nálunk ugyan ki merné nyilvánosan firtatni a diri lóvéját? Na, persze mi is másképp látnánk a világot, ha a lakosság legrosszabbul fizetett 10%-a sem vinne haza kevesebbet átlagban havonta 4000 svájci franknál (ami valamivel kevesebb mint 1 millió forint, vagy 15 ezer lej). Nem félrebeszélek, ezek a legrosszabbul fizetett svájciak voltak 2010-ben, gazdasági világválság idején. 
A népszavazás kezdeményezői szerint a fizetési plafon nagyobb társadalmi igazságosságot biztosítana. Erre mit tettek a svájci szavazók? Fittyet hányva a javaslatra, nem kértek a nagyobb társadalmi igazságosságból!
Óh, te alpesi zöld legelőkön tejelő lila tehén! 
Képzeljék csak el, hogy nálunk egy népszavazáson értelemszerűen a portás meg a takarítónő is szavazhatna arról, hogy korlátozzák-e az övéhez mérten a nagyfőnök fizuját?! Hát ez már tényleg lila köd...

2012. január 5., csütörtök

Ég a művész

Előbb csak számokat mondok: 20, 43, 835, 200, 635.
Ez így semmit nem mond - hacsak nem számmisztikával foglalkozik a kedves olvasó. (Tényleg, érdekes lenne tudni, egy számmisztikus ezekből mire következtetne?!)
A történet felöltözteve:
Miskolcon egy 20 centis konyhakéssel felfegyverkezett 43 éves férfi kirabolt egy másikat. Nem cicózott, az összes nála lévő pénzt követelte az áldozattól, így a zsákmány apróval együtt összesen 835 forintra rúgott. (Zárójelben megjegyzem ez tegnap történt, amikor újabb "gyengeségi csúcsot" döntött a forint, tovább rontva a szerzemény értékét.) Rabló és áldozata nem keveredhetett nagy szóváltásba, sőt, a híradások szerint csaknem baráti viszony alakulhatott ki közöttük, hiszen a bűncselekmény után az elkövető megkérte a károsultat, ugyan kísérje már el a közeli villamosmegállóig, ugyanis tömegközlekedési eszközön szándékozott menekülni a tetthelyről. A felkérés értő fülekre talált, így együtt haladtak, miközben a károsult rábeszélte kirablóját: ugyan adjon már vissza a pénzéből - pontosabban ekkor már mindkettejük pénzéből - neki 200 forintot, hogy ő is hazajuthasson. A kialakult szívélyes viszonyban ez szinte magától értetődött, így a rabló 635 forint rablása miatt állhat majd az igazságszolgáltatás pulpitusa elé, ugyanis két villamosmegállóval odébb a rendőrök már el is csípték - vélhetően a kárvallott mégis csak neheztelt rá. Most előzetesben van, ami nem ismeretlen szitu neki, mivel tavaly márciusban szabadult, de azóta is zajlik ellene már egy vizsgálat egy másik rablás miatt. Most "felfegyverkezve elkövetett rablás" miatt tett még rá egy lapáttal.
Ez olyan teljes rablási sztori.
Van benne akció, fegyver, pénz, érzelem (már-már romantika), és igazságos végkifejlet, hiszen természetesen a bűn nem maradhat bűntetlenül.
Van stílusa... Mikor olvastam, nekem a Papírkutyák című film jutott eszembe. A profizmus okán. Különösen az a jelenet, mikor Kuplung és Csumpi alkalmai mutatványosokként egy falunapon tartanak harcművészeti bemutatót (szállóigévé vált bemondások: Cserépléctörés sípcsonttal; Ég a művész).
Nem hiába mondják, hogy nincs az az idióta forgatókönyv, amit a való élet ne tudna túlszárnyalni...

               A 2008-ban készült film két főszereplője, Mucsi Zoltán és Scherer Péter
                                                                                             (fotó: napvilag.hu)

2011. november 25., péntek

Különbségek

Az utóbbi napok pár gyors megfigyelése.
Ugyanannak az üzemanyagot forgalmazó cégnek egy-egy benzinkútja Nagyváradon és Érmihályfalván, mégis más az ár, 15-20 banis különbség a vidéki kárára. A minőségről még nem is beszéltünk...
Ugyanannak a pénzváltónak egy-egy kirendeltsége Nagyváradon és Érmihályfalván, mégis más az árfolyam - ha nem is jelentős, csupán 1-1.5 banis - a vidéki kárára (forintról beszélek).
A nemrég volt, zseniálisan megszervezett népszámlálás egyik felvonása arról szólt, mint emlékezetes, hogy meg kell-e adni a személyi számot a kérdezőknek, és nem sérül-e a személyiségi jog.

                                                                         (fotó: marosvasarhelyiradio.ro)

Már akkor írtam, hogy szerintem ez akkora baromság, hogy egy biciklit neki lehet támasztani. Nem a személyiségi jog védelme, de ezt annyira nem tartják tiszteletben Romániában, hogy kész röhej erről vitatkozni. Mai tapasztalatom: két bankban is volt elintéznivalóm, és a legtermészetesebb módon szerepel az űrlapokon a személyi igazolvány száma mellett a személyi azonosító szám kitöltésére is kötelező rublika. Persze, ezt mindenki tudja. Azok is, akik a műbalhét verték, úgy téve, hogy a nép érdekét védik. Akit egyben hülyének is néznek.

2011. november 16., szerda

Festmények

Élek a gyanúperrel, hogy nem mindenki figyeli a korábbi bejegyzésekhez esetleg érkező hozzászólásokat.
Lássam csak, tegye fel a kezét, aki nem - aha. Na, ezért majd számolunk.
Szóval, az előzőhöz, amelyik rettenetes on-line tárlatomról szól, írt bizonyos Edina, elküldve egy linket, mely elvezet azokhoz a történelmi tárgyú festményekhez, melyeket Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott rendelt több, mint 20 millió forint értékben. Akit érdekel itt megnézheti.
Úgy gondolom, Edina azzal, hogy az én képeimről a nevezettek jutottak eszébe, már véleményt alkotott - talán mindkét gyűjteményről - de ezt nem is akarom tovább gondolni... Minden esetre "odaát" eléggé cincálják, hogy kellet-e, így kellet-e, minek, stb., stb.
Azt azért megjegyezném, saját "tárlatomat" nem ez ihlette, az ötlet már hamarabb megszületett, és elhatárolódom minden esetleges párhuzamtól. (Azt hiszem, a nagyok is így csinálják.)

2011. május 19., csütörtök

(Ki)Számítóak

A Való Világ című, televíziós műsornak nevezett média-árucikk kapcsán már dohogtam egy keveset egy korábbi bejegyzésemben, illetve azon is filóztam, hogy annak végeztével még csavarnak egyet a sztorin a producerek, és a sulykot még jobban elvetve, szerelmi kalandokba bocsátják a VV 4 nyertesét. Ha létezik olyan botor, aki azt hiszi, nem egy binisz ez a VV, annak itt a bizonyíték: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) már a műsor elindulása után, illetve annak első két hónapjában (tavaly novemberben és decemberben) már kiosztott az RTL Klub csatornának 144 millió forint büntetést, most pedig csak a januári adásokért újabb 88 milliót. És még közel sincs vége, hiszen az ellenőrzés malma lassabban őröl, mint a show-bizniszé, tehát még haladnak hónapról hónapra. Ráadásul már az Alekosz-kiházasító borzadály is fókuszban van, és várhatóan még nagyobb cehheket fog kreálni. (Aki részletekre vágyik, itt megtalálja.) De bizonyára megéri. Mert, ne mondja nekem senki, hogy a tévések nem tudták előre pontosan, hogy mire számíthatnak, amikor nagyon alaposan minden meg van tervezve. Pont ez ne lenne? Kiszámolták, mennyi lehet a nézettség, ez mit jelent reklámidő eladása szempontjából, mínusz büntetés, és a mérleg pozitív lett. Ilyen egyszerű. Micsoda? Hogy az NMHH olyasmiket emleget, hogy "kiskorúak védelme", meg "hatásvadász feldolgozásmód", meg "káros minták", "kiskorúak személyiség-fejlődésének kedvezőtlen befolyásolása"? Na, és? Ez nem az iskolatévé! Tényleg nem az. Semmi nem számít, csak a profit. Ha sérülékeny kiskorúakból sérült nagykorúakat csinálunk, akkor azok majd úgy fognak viselkedni, hogy abból megint lehet szenzációs tévéműsorokat készíteni, ami újfent profitit hoz. Így megy ez, kérem.
Aki pedig pénzt hoz a konyhára, sok pénzt (akár másokon is átgázolva), annak jutalom jár. Sok profitért extra jutalom: egy német biztosító társaság szexpartit rendezett legjobban teljesítő területi (értem alatta ez esetben, hogy magyarországi) képviselőinek a budapesti Gellért fürdőben. Igaz, még 2007. június 5-én, de most derült ki. A szervezők, tudván, hogy ezt nem lehetne, megtiltották mozgó- és fénykép, illetve hang rögzítésére alkalmas kütyük bevitelét a partira, bemehettek ellenben, sőt, azok a hölgyek, kiknek a vendégek igényeinek kielégítése volt a feladata. A szó szoros értelmében - további részleteket nem írok le, itt olvashatóak. Csupán egy "érdekességre" hívnám fel a figyelmet: a "hölgyeket" megjelölték, mert nem ugyanazok "jártak" a magasabb beosztású jutalmazottaknak, mint az alacsonyabbaknak...
Hát ilyen qrva ez a világ. Mindenkinek jut belőle valami. A létra tetején állóknak a fehér karszalagos jutalom, az alattuk lévőnek a vörös és a sárga karszalagos, és így tovább. A számlát pedig a létrát tartók fizetik, akiknek a hátán fel lehet kapaszkodni. Ők a tévé előtt ülhetnek, nézhetik, amit elébük raknak, és közben... ők is lehetnek szerelmesek, a legfölsőbb szinteken.