A
napokban népszavazást tartottak Svájcban.
Ez még nem hír, hiszen
példaként sokat emlegetett demokráciák egyike az alpesi országé, ahol
tőlünk nézve sokszor hihetetlen témákban is kikérik a nép véleményét.
Hát, mit mondjak, ez a legutóbbi szavazás is egy ilyen,
számunkra hihetetlen témában zajlott: legyen-e felső határa a
menedzserek fizetésének, vagyis jövedelmük ne lehessen több, mint az
ugyanannál a cégnél kifizetett legkisebb bér tizenkétszerese.
Ugye, már
az is sci-fi kategória nekünk, hogy igazgatók fizetéséről
népszavazást tartanak. Nálunk ugyan ki merné nyilvánosan firtatni a diri
lóvéját? Na, persze mi is másképp látnánk a világot, ha a lakosság
legrosszabbul fizetett 10%-a sem vinne haza kevesebbet átlagban havonta
4000 svájci franknál (ami valamivel kevesebb
mint 1 millió forint, vagy 15 ezer lej). Nem félrebeszélek, ezek a
legrosszabbul fizetett svájciak voltak 2010-ben, gazdasági világválság
idején.
A népszavazás kezdeményezői szerint a fizetési plafon nagyobb
társadalmi igazságosságot biztosítana. Erre mit tettek
a svájci szavazók? Fittyet hányva a javaslatra, nem kértek a nagyobb
társadalmi igazságosságból!
Óh, te alpesi zöld legelőkön tejelő lila
tehén!
Képzeljék csak el, hogy nálunk egy népszavazáson értelemszerűen a
portás meg a takarítónő is szavazhatna arról,
hogy korlátozzák-e az övéhez mérten a nagyfőnök fizuját?! Hát ez már
tényleg lila köd...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése