Többször megfogadtam már, hogy az alábbi témában nem írok több véleményanyagot, mert "már én is unom magam" (ezt is mondtam már). A köröstárkányi megemlékezésről van szó és idén (is) borítékolható volt, hogy hullámokat fog vetni az esemény, mert, mint arról ITT beszámoltam, sok volt az évforduló (100 éve történt a vérfürdő, 20 év állították az alábbi fotómon látható emlékművet), a megemlékezők két tábora pedig kénytelen volt ugyanarra a napra szervezni (egybeesett nagypéntek és április 19.). Az is várható volt, hogy a tudósítás sem marad megjegyzés nélkül, s bár tiszta lelkiismerettel állítom, hogy legjobb tudásom szerint tettem eleget a szakmai elvárásoknak, biztos ami biztos, az általam legkényesebbnek vélt momentumokról hangfelvétellel biztosítottam be magam.
Nem lepődtem meg tehát, amikor megcsörrent a telefonom a jelzett cikk megjelenése napján, annál inkább azon, hogy ki és mit kifogásolt. Nem terhellek a részletekkel, csak annyit, hogy egy szerintem abszolút jelentéktelen, számomra értelmezhetetlen dolog miatt háborodott fel a hívó fél (egy helyi közösségi vezető), ami az ő olvasatában egyenesen "lejáratásnak" minősült. Ő így gondolta, elfogadom, van ilyen.
Ám ami tényleg meglepett, hogy kijelentette: a faluban nincs feszültség, vagy ha igen, csak azért, mert azt mi, mármint a sajtó szítjuk!
Tudom, több hírforrás a történteket "kozmetikázva" adta közre, sőt, olyat is tudok, amelyik a "nem létező" feszültség miatt egyenesen eltekintett a beszámolótól, tartva a későbbi bonyodalmaktól. Talán ez lenne a megoldás: a sajtó ne foglalkozzon a továbbiakban a tárkányi megemlékezésekkel. Magam tizenvalahány éve vagyok jelen mindig, mondhatnám ez az én nagypénteki keresztem. Szívesen leteszem, főleg, ha gátja vagyok a megbékélésnek. Vagy mit is beszélek, hiszen nincs is békétlenség. Hát ne lenne eztán sem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése