2019. április 15., hétfő

A megtalált hiányzó láncszem

Hogy miért nézek animációs filmeket? Mert jók. Legalábbis arányaiban nem rosszabbak, mint az egyéb filmek. És jobban  is szeretem, mint a mindenféle supermanes fantasy-filmeket.
Itt van mindjárt a minap bemutatott A hiányzó láncszem című, kanadai-amerikai családi animációs film. Annál mindenképpen többen érdemel(ne), hogy a debreceni Cinema City egyik legkisebb termében vetítik, abban is összesen 9-en ültünk. A sztori: egy angol kutató rálel az emberiség fejlődéstörténetének "hiányzó láncszemére", és bundás ősünkkel nekivág a világnak, hogy megkeressék az ő rokonainak vélt óriásokat a Himalájában. Egymást követik a kalandok, és persze minden egy kicsit másként alakul, miközben egyik poén a másikba ér. Én nagyon jól szórakoztam. 
A viccek mellett azért van némi görbetükör is elénk állítva: a XIX. század végén (az egyik jelenetben látszik, hogy éppen épül az Eiffel-torony, egy másikban a Szabadság-szobor) a tudományos haladástól irtózó egyik angol gentleman úgy véli, hogy "a szakadék szélén állunk" (mármint ők akkor): elektromosság, evolúciós elmélet, szavazati jog - mi jöhet még?! Hogyan lehet megmenteni szerinte a civilizációt? Bérgyilkost kell küldeni az új eszme úttörőjére. A végéről pedig még egy megállapítás: az embereknek zsákmány kell, hogy igazolják önnön fontosságukat. Hát így.
Persze a gyerekeknek nem feltétlenül kell foglalkozni ezekkel a megállapításokkal, már ha elviszitek őket erre az Indiana Jones-sztoriknál nem meredekebb családi filmre. Erre most nagy esély van, hiszen nyakunkon a húsvét, ilyenkor pedig egyre inkább elhúz mindenki szerteszét, mielőtt becsenget az első locsoló. 
                                          (Illusztráció: port.hu)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése