Szomorú aktualitást adott a Magyarországon éppen nagycsütörtökön bemutatott Hotel Bumbai című filmnek, hogy húsvétra időzítve merényletsorozat szedett (eddig) 300 áldozatot Sri Lankán. A talán Ceylonként közismertebb sziget ugye India mellett van, utóbbi nagyvárosában, Mumbaiban (Bombay) történt a film alapját képező merényletsorozat 2008-ban, amikor november 26. és 29. közt 10 iszlamista terrorista 174 ember halálát követelő akciósorozatot hajtott végre. A film központi helyszíne a hatalmas és fényűző Taj Hotel, ahol "a vendég az isten". A terroristák oda is behatolnak, hiszen egy ilyen intézmény a legjobb hely, hogy a rivaldába kerüljenek, és mindenre lőnek, ami mozog. A hotel alkalmazottainak egy része pedig élete kockáztatásával menti a vendégeket.
A film élénk érdeklődést váltott ki, ez már a netes helyfoglalásnál látszott, a terem legjobbnak tartott hátsó helyei jóval a hétfő esti vetítés előtt elkeltek. A film végig feszültségben tartott, annál is inkább, mert tudjuk, megtörtént ez a szörnyűség. Bár bennünk van, hogy mindjárt megjelenik egy akcióhős, aki jól rendet tesz, persze nem. Sőt, a valóságban is az történt, hogy pár elszánt és valójában fejét öngyilkosságra adó rendőrön kívül nem is érkezik a bajba jutottak segítségére senki 12 órán (!) keresztül, akkorra ér oda a fővárosból a kommandósok csapata... A túszul esettek között mindenféle nációbeliek voltak, a terroristák hitéhez tartozók is, nincs okunk kételkedni benne, hogy így volt a valóságban is. A gépfegyver tölténye azonban nem válogat, esetleg az elvakultság inoghat meg. A film nézőjében pedig nő a jogos indulat, amit csak tetéz, hogy nincs, nem lehet happy end a vége, nem csoda, ha ökölbe szorult lélekkel és kézzel jövünk ki a teremből. Onnan, ahol olyanok is ültek (egy éppen mellettem), akikről ránézésre akár azt is gondolhatnám, ők is "olyanok" - miközben lehet, éppen Debrecenben születettek, mondjuk régen ott egyetemre járt, majd letelepedett közel-keleti vagy afrikai szülők gyerekeként.
Mindezek után azzal a korántsem újdonságnak számító megállapítással jöttem ki a vetítőből, hogy micsoda becstelen dolog a terrorizmus és a terrorizmusra történő felbujtás (mindenféle ágas-bogas szövevényeivel, például a fegyverkereskedelemmel egyetemben), ugyanakkor nem kevésbé aljas dolog az ezzel történő manipulálás, a befolyásolt félelemben tartás. A távozók között hallhatóan nem volt mindenki egy véleményen velem, mármint az előző mondat második felét illetően, szerintem ezzel éppen annak jogosságát támasztva alá.
(Illusztráció: queensu.ca)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése