Válogató. Nemzeti

Tegnap jelentette be az MTVA szóvivője, hogy Magyarország jövőre is részt vesz az Eurovíziós Dalfesztiválon, melyre 2012. májusában kerül sor Bakuban (tudniillik az idei versenyt az azerbajdzsáni dal nyerte).

                                                                             (Illusztráció: ismerosvalahonnan.blog.hu)
Most "nemzeti válogatót" rendeznek előtte, hogy eldöntsék, ki képviselje az országot az 57. versenyen, ezért pályázatot írnak ki, melyen bárki részt vehet. December 20.-ig várják a nevezéseket, zsűri kiválasztja a legjobbakat, majd a tévé által is közvetített "nemzeti döntőben" (mostanában minden "nemzeti" - vettétek észre?) dől el, ki a befutó. (Ha valaki nevezni akar, a http://www.hirado.hu/ webolodalon ott vannak a feltételek. Ne legyints, hogy ugyan már, a mindenféle tegetségtkutatókra is jelentkeznek határon túliak is, mit ne mondjak, akár falunapi "helyi sztárok" is - ezektől minden kitelik.)
Az említett sajtótájékoztatón Gazsó L. Ferenc, az MTVA tartalom-előállítási vezérigazgató-helyettese (!!!) mondta: „Magyarországon mindig is a Magyar Televízió volt a dalfesztivál gazdája. Büszkék vagyunk arra, hogy Wolf Kati 2011-es szereplésekor azt is megmutathattuk, hogy a közmédiumok összefogásával minden korábbinál nagyobb közönséghez juttathattuk el a dalfesztivál üzenetét”.
Nem vitatom, eljutott az üzenet. Hozzám például az, hogy kurváraegyáltalán nem fontos, hogy egy dal milyen hangzású, vagy egy előadó milyen tehetséges. Az a fontos, hogy - (a szabály szerint az adott országból nem lehet a saját versenyzőre szavazni) - a német szavaz az osztrákra, az osztrák a németre; a román a moldávra, a moldáv a románra; a fehérorosz az oroszra, meg a szerbre, és viszont; stb.stb. A magyar meg várja, hogy szavazzon rá a határon túli magyar, esetleg testvériség és barátság okán a finn, vagy a lengyel. Hiába mondták a "szakértők", hogy Wolf Kati tutira a dobogón lesz, nem a szakmaiság dönt.
Érdemes-e ott lenni?
Végül is meggyőző, hogy a Dalfesztivál a statisztikák szerint évente 100 millió nézőt ültet a képernyők elé. Ennek kisebbik része szavaz, de nem is az a lényeg. Mindenki bámulja a képernyőt, és várja a saját favoritját.
Közben kénytelen figyelni másokra is, az ő bemutatkozó filmjükre.
Ott lenni = országimázs.
Minden esetre jobb, mint amit a politikusok kiókumlálnak. (Bár az is szórakoztató tud lenni.)