2019. február 24., vasárnap

Ők is "Életrevalók"

Már az első bemutató filmecske alatt éreztem: ez a nagysikerű Életrevalók című filmhez fog hasonlítani. Legalábbis én ahhoz hasonlítom, több okból. Például, hogy két egészen eltérő karakter "csapódik" egymás mellé. Például, hogy egyik a másik segítségére szorul. Például, hogy minden eltérés (társadalmi rang, bőrszín, műveltség) ellenére nem csak jól kijönnek a végére, de barátok lesznek. Például - és talán ez a legfontosabb - hogy mindkettő megtörtént eseményen alapul. Hogy miről beszélek? A Zöld könyv - Útmutató az élethez című filmről, amit már legutóbb is ajánlottam. Az 1960-as években vagyunk, az USA-ban, ahol egy néger zongoraművész turnézni megy "délre", ahol, ugye a színes bőrűeket még kevésbé tolerálták (finoman szólva). Miközben meghívták a zsenit koncertezni, a "boxos" nem akárhol étkezhetett vagy lakhatott. Nos, ehhez kellett a "zöld könyv", ami útikalauz (ha jól tudom, a '30-as évektől a '60-as évek végéig volt aktuális) a korabeli USA azon helyeiről, ahol színesek ehettek, alhattak. Ez persze nem volt elég, a zongorista Don Shirley felfogadja az olasz származású Hantás Tonyt, hogy legyen a sofőrje, egyben testőre. Az inkább az erőben és hantázásban bízó alkalmazott eljut onnan, hogy eleinte eldobja azokat a poharakat, amikből négerek ittak oda, hogy pisztolyt ránt "gazdája" védelmében... fehérekre. Közben persze ott a sok kaland és tanulság, sok elgondolkodtató és megnevettető jelenet, amit érdemes megnézni. Némely kritikák giccsesnek mondják az öt Oscar-díjra (legjobb film, férfi főszereplő, férfi mellékszereplő, eredeti forgatókönyv, vágás) jelölt, 130 perces filmet, de az élet a legjobb forgatókönyvíró, ahogyan mondják, tehát ő is képes giccsekre. A bemutató másnapján láttam, a budapesti Sugár Mozi Hitchcock stúdiója tele volt. Igaz, mindössze 4 sorban 8 szék ez a kis terem, de mégis mondható, volt érdeklődés. Valószínűleg egyedül voltam, aki, amikor hallottam Shirley kifakadását: "(...) a feketéknek túl fehér vagyok, a fehéreknek meg túl fekete", arra gondoltam, hogy mi, romániai magyarok valami hasonlóval szembesültünk régen, és ma sem ritkán: Romániában magyarok, Magyarországon románok vagyunk. Abban sem vagyok biztos, hogy a hallhatóan jól szórakozók mindegyikében tudatosult: a másságról, az elfogadásról szóló filmet néznek. Ami minden esetre nem árt a mai Magyarországon.
  U.I.: A 91. Oscar-gálán a film megkapta a legjobb filmnek járó díjat. Övék továbbá a legjobb férfi mellékszereplő (Mahershala Ali) és legjobb eredeti forgatókönyv Oscarja is.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése