Tulipánt, hagymástól

Külföldi rendszámú autó áll meg a városközponti parkolóban. A kerekek melletti virágágyásban éppen aznap reggelre pattant ki az első tulipán kelyhe. A kocsiból kikászálódó kis srác pont mellette lép bele a homokba, majd azzal a lendülettel ki is tépi a virágot, hagymástól. Szalad az anyjához, kedveskedne neki. Anyuka éppen cigire gyújt, s miközben a tulipánt lendületes mozdulattal bevágja a csomagtartóba, a fogai között sziszegi: minek kell minden sz@rt összeszedni, az autó is megint mocskos lesz. Ezzel karon ragadja csemetéjét és egy lépést sem téve pluszban, átvonszolja a frissen felgereblyézett ágyáson. Be egy üzletbe. Ahol lehet esetleg spórolni, az otthoni árakhoz képest.

              (Illusztráció: Mateutz József tulipános kertjében, Csokalyon - katt ide)

Beszorulva 2D-s világba

Világváros, metró. 

A hazai személyvonatoknál hosszabb szerelvényben egy kisebb falunyi ember, ám egy igazi falutól eltérően ők idegenek egymásnak. Az utasok legalább fele, kortól függetlenül (na, jó, a legidősebbeket kivéve) fülhallgatóval zárja el magát a környezettől, sokan sms-eznek vagy közösségi oldal chat-falán csevegnek. 

Mondják, hogy "a mai világban" nem beszélgetnek az emberek. 

De. 

Csak másként. 

Pont úgy, ahogyan "a mai világhoz" illik: gyorsan, határtalanul és nem tartva szempontnak a helyesírást. 

Pont úgy, ahogyan "a mai világban" élünk: akár órák alatt elérve a világ másik végébe, mindig rohanva, nem tartva elsődleges szempontnak a helyes erkölcsi vonalvezetést. 

Egyensúlyozva a virtuális világ határán. 

Amikor 3D-s filmet nézünk, de 2D-s világba szorulunk. 

Amikor nem illatozó virággal köszöntjük fel szerettünket, hanem küldünk egy smiley-t. 

Amikor nem fogunk egy kalapácsot, hogy visszaüssük a kikívánkozó szeget, hanem lefényképezzük és a közösségi oldalon megosztva kiáltjuk világgá, hogy micsoda hanyagság. 

Amikor nem ott lenni a fontos, hanem hogy mások lássák: ott vagy. 

Amikor a boldogság helyett fontosabb másoknak mutatni: boldog vagy. 

A metró kijárata mellett bevásárlóközpont, előtte lóca. Üldögélek egy fertályórát a napsütésben. Közben egy másik falunyi ember jön-megy a téren, ki és be a forgóajtón. Senkit nem láttam, hogy ismerősnek nyújtott volna parolát. 
Közben percenként szálltak felettünk a gépmadarak szerte a világba.

 

Vándorvirág

Távolabbi rokon sírja. Másik faluban van, ritkán látogatta. Mikor igen, akkor mindig volt mit tenni-venni rajta, a gaznak mindegy, hogy hideg vagy meleg, eső vagy napsütés, állandóan nő.
Előző alkalommal kosárnyi virágot is vitt, teleültette a hant tetejét, pompázzon a sok szín.
Hacsak el nem lopják. Igaz, akkor is pompázhat, csak nem ott.
Malaca volt. Mikor újra megérkezett, egy tő nem sok, annyi sem volt a síron. Nem lepődött meg.
Annál inkább, hogy a közvetlen szomszéd síron látta viszont katonás rendben virágait. Tévedés kizárva, ugyanazok a színek, ugyanaz a darabszám, még csak az elrendezés is hajszálra, látszik, hogy az egy húzás - egy ültetés módszere alapján dolgozott a kolléga.
Vajon mit gondolt? Nem veszi észre egy lépésnyi távolságról?
Pillanatig sem gondolkodott: visszavenni!
Szép módszeresen visszaültetett minden egyes tövet, rá sem hederítve, hogy esetleg valaki meglátja, és az előzmények ismeretének hiányában azt hiszi, hogy ő éppen...
A jól végzett munka elégedettségével nézett végig a síron, szebb lett, mint elsőre volt. Most aztán néz majd nagyot a szomszéd. Ha megkérdezi valaki, mit ültetett a sírra, majd azt mondja: vándorvirágot.

                   Vadvirágokkal ellepett sír a biharpüspöki temetőben (saját fotó, illusztráció)

Virágban

Alig több, mint két hónapja még szinte térdig gázoltunk a hóban...

...és alig vártuk a tavaszt. Hogy virágozzék a magnólia a nagyváradi Püspöki palota kertjében...

...hogy piros virág lepje el a fákat Érmihályfalva központjában...

...hogy dugig legyenek virággal az udvaromon a meggyfák...

...hogy kipirosodjék a tulipán...

...hogy (ki)pattanásig feszüljenek az orgona virágai.

És virágzik a pöttöm, rózsaszín virágú japánrózsa is, igaz, az még az ablak belső oldalán:

Miközben ezt olvasod, és kinézel az ablakon (már, ha világos van persze), te milyen virágot látsz? Vagy milyen virágok, virágzó fák mellett/alatt jársz el manapság?
Fotózd le, és küld el, hogy megoszthassam itt a többiekkel. (rczcs@citromail.hu)