Ez arról jutott eszembe, hogy Bali szigetén rajtakapták a vendéglátósokat, hogy konkrétan megvalósították a viccet: csirkehúsnak adták el a kutyahúst. Persze nem most óta, a riporterek megszólaltattak egy 80 évesnél idősebb bácsit, aki már legalább 30 éve abból él, hogy szállítja az éttermeknek a csirkehúsnak valót - mármint a kutyahúst. Mellesleg Balin nem tilos a kutyahús fogyasztása, de a turisták átverése igen. Bár utóbbi mondjuk Pesten is, ennek ellenére - mint halljuk a híradásokból - nem ritkaság, hogy százezres számlákat tesznek az egy koktélt fogyasztó külföldi orra alá.
És, hogy mit eszünk? Nem kell ahhoz Balira menni, hogy "kutyául" étkezzünk. Egy ismerősöm mondta, hogy ő csak a saját, házi nevelésű csirkéjét eszi meg. És mit adsz neki?- kérdeztem én, mire nagy győztesen rávágta: hát tápot. Na, akkor OK, az biztos sokkal egészségesebb, mint amelyiknek nagyüzemileg adják a tápot. Egy másik ismerősöm (hiszen az előzővel ezt a témát nem lehetett tovább göngyölíteni), felhívta a figyelmemet: nézzem meg, hogy a baromfiudvarok körül mindig ólálkodó patkányok messzire kerülik azokat a szárnyasokat, melyeket táppal nevelnek. A patkány egy okos állat (egyébként is, ezt tudósok is mondják), nem eszik meg minden sza..., izé, olyat, ami számára káros - nem úgy, mint mi, az evolúció csúcsteljesítményei.
De, hogy változnak az étkezési szokások, egy másik bizonyíték: régen nem ette a hernyó a diófát. Na, nézzétek meg manapság. Ki tudja azt is mivel verték át...
