Amikor már mindenki hallatja a hangját

Az utóbbi két hétben egyetlen sertéspestis-megbetegedést sem igazoltak a megyében. A prefektus minapi bejelentése természetesen örömmel töltheti el nem csak a gazdálkodókat, de mindenkit, hiszen a sertésállomány irtása közvetlenül vagy közvetetten mindannyiunkra kihat. (Nem akarok ünneprontó lenni és felemlegetni, hogy annak idején, amikor utoljára azt mondták, hogy Bihar megyében nincs megbetegedés, némely faluban már napok óta ásták elfele a disznókat, de mondom, ezt most ne vegyük figyelembe, még azt hinné valaki, kétségbe vonom a hatóság szavahihetőségét.) További örömre ad okot, hogy megyénkbe is megérkezett a kárvallottak kárpótlására megígért összeg első részlete. (Ugye, hogy a hatóság szavatartó, mondtam én az imént, hogy nem kell minden apróságot felhánytorgatni.) Ráadásul a megye vezetése is pénzt szavazott meg az érintett helyhatóságok anyagi támogatására. A megelégedettséget csak fokozza, hogy immár minden szinten hallatják hangjukat a minden rendű és rangú politikusok, azoktól kezdve, akikre csak az üres kamra kulcsa van bízva, fel az államelnökig. Nagy az egyetértés egyrészt abban, hogy mindent meg kell tenni a gazdák és az ország gazdaságának védelmében (az idősebb nemzedék fülében talán még ott cseng a jellegzetes hang: "Să facem totu'!", nekem a néhai diktátor emblematikus mondata szokott ilyenkor eszembe jutni), másrészt abban is, hogy... a másik a hibás a kialakult helyzetért. Amikor ezen a helyen pár hete ugyanebben a témában írtam, még igencsak csend volt, igaz, akkor még nem lehetett mondani sem azt, hogy nem találnak újabb megbetegedést, sem azt, hogy megvan a kárpótlás. Akkor még az emberekkel közvetlenül kellett volna szóba állni, ott, az ólak mellett. Azokkal az emberekkel, akik feje fölül még nem múlt el a vész, ezt ők is jól tudják. Hiszen például miközben Székelyföldön még azért küzdenek, hogy megyéikbe ne jelenjen meg a betegség, dél-keleten tízezrével ölik az állatokat. Visszatérve az elejére, kézzelfogható tehát, hogy van kárpótlás, ami nem teljesen azonos azzal, hogy nincs veszteség. Én ide sorolnám az anyagiak mellett a presztízsveszteséget is, amit a korábban sem a legnépszerűbb kategóriába sorolt politikusok könyvelhetnek el. Egy tavaszi felmérés szerint akkor mélyponton volt a romániai politikusok (kormányon és ellenzékben lévők egyaránt) népszerűsége, ami már eleve nem a zenitről zuhant oda és vélhetően azóta sem növekedett. Mondjuk, tettek is érte - lásd a fentieket. A hangulat javításhoz bizonyára sok leaszfaltozott útra, remek koncertre és sikeres falunapra lesz szükség.
        (Bihari Napló)
Aktuális európai sertéspestis-térkép, a pirossal a házi, a kékkel jelölt megyékben a vadállományt fertőzte meg a sertéspestis
     (fotó: maszol.ro)