2017. július 20., csütörtök

Nem fogadó fogadóóra

Ügyintéztem a napokban, és az ügymenet úgy hozta, hogy egy külföldi állampolgárral álltunk értetlenül a bürokratikus útvesztő partvonalán. 
Az illető vállalkozó, és számomra valami megmagyarázhatatlan "úri passziója" folytán úgy döntött, hogy Romániában vállalkozzon. A cégén belül intéz valami módosítást, amihez hatósági engedélyeket, láttamozásokat, mittudoménmit kell beszerezzen. 
Első nekifutás: a dolgot nem a területi, hanem a központi irodában kell sínre tenni.
Azt mondtam már, hogy az illetőt a központi irodából küldték a területibe, mert ott kell a dolgot sínre tenni? Nem? Na, akkor most mondom, szóval az mégsem az első, hanem második nekifutás volt.
Ezt még próbálták újra eljátszani - mármint azt, hogy eredj ide, eredj oda.
Végül csak eljutott a szép székházban az illetékes ajtajáig, ahol megtudta, az illetékes elvtársügyintéző csak bizonyos napokon tart fogadóórát. OK, megtudta, hogy ekkor meg ekkor, ettől eddig lehet bonyolítani. Mert pont aznap, amikor ott járt, természetesen nem lehetett. Hetente két napon lehet.
Újabb út.
A fogadónapon.
Az illetékes, bár fogadónapja van, nem tartózkodik az irodájában, mert "terepen van" (biztos ott fogad). Vállalkozónk akár fogadást is mert volna kötni rá, hogy aznap már nem fogja látni az illetőt - már nem mintha addig egyszer is látta volna. De úri ember biztosra nem fogad, pedig nyert volna.
Ez a nap is elment, úgy mint az elmúlt hetek. 
De él a remény, hogy majd a következő fogadónapon...
Én közben azon tűnődöm, vajon tényleg annyira rosszul ment ennek a krapeknek odahaza, hogy itt kell tipródjon?! Ebben az állítólag vállalkozás-barát gazdasági környezetben, miközben egy olyan országból jött, amelyik az itteni kivándorló munkavállalók egyik célországa. 
Vagy fogadalmat tett?
 Esetleg valami nagy bűnt követett el, amit nem lehet elintézni mondjuk tíz miatyánkkal meg öt hiszekeggyel a gyóntatószék mellett, a penitencia öt év romániai vállalkozás. 
Már bizonyára megbánta, bármit is tett.
                               A dolgok nem mindig állnak össze... (Fotó: maszol.ro)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése