A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Eger. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Eger. Összes bejegyzés megjelenítése

2018. január 17., szerda

Kormányválság ellen sorskiigazítókat

Nemrégiben (újra) Egerben jártam, ahol, ha csak pár pillanatra is szinte kötelező megnézni a várat (ott van-e még?), a minaretet (éppen állványok támasztották körbe, renoválták), a Bazilikát, s most először sikerült bejutni az óváros alatti pincerendszerbe. Mint megtudtam, utóbbi egyike Magyarország építészeti csodáinak (részletek). Aztán alig pár lépésre a konkrétan vett belvárostól, vagy még inkább talán annak részeként, felfedeztem egy igen patinás házat. Először azt láttam, hogy az egyik ablakában órarend van, mely szerint be lehet jelentkezni jóslásra. Jobban szemügyre véve azt tapasztaltam, hogy az egész épület egyfajta Delphoi, egy jós- és ezoterikus központ, ahol - akár a hasonszőrű tévés műsorokban - tisztánlátók, tisztánhallók, jövőbelátók, jósok, miegyebek várják a klienseket. (Minek kell órarend, nem tudják előre, ki mikor érkezik?) A kínálatból az volt a legjobb, hogy lehet előjegyeztetni - fogózkodj! - sorskiigazításra! Komolyan mondom, nem volt sorállás. Ezt két dolog indokolhatja: 1. a környéken mindenki elégedett a sorsával; 2. nem veszik komolyan a jóemberek ezt a kolosszális lehetőséget. Hogy miért? Ennek talán egy tisztánlátó a megmondhatója.
Mindez akkor idéződött eszembe, amikor kirobbant a romániai kormányválság. Az újabb. A legújabb. A legeslegújabb. Egy ilyen jósdát vagy mit kellene telepíteni a bukaresti kormányépület mellé is. Egyrészt törzsvendégek lehetnének a politikusok, akiket tisztánlátók próbálhatnának kivezetni önnön sötétségükből, másrészt be-betérhetnének oda azok, akik a nevezett politikusok kegyeiért versengve lépdelnek majd befelé, kérhetnének egy kis sorsmódosítást. 
Hogy ez hülyeség, meg mit komolytalankodok én itt?
Igazad van!
De ez sem komolytalanabb, mint amit azok csinálnak, akikre egy ország sorsa van bízva.
Egy rádióműsorban hallottam az ötletet, miszerint az országba érkezett Abe Sindzó japán miniszterelnököt, ha már éppen kormányválság volt idejöttekor és nem is volt, akivel egyenrangúan tárgyaljon, szóval, ha már itt volt, itt kellett volna fogni, éppen jó lenne ő nekünk miniszterelnöknek. 
Azt már én mondom, hogy a helyére lenne, kiket elküldjünk. Vajon hány év alatt tennék tönkre Japánt? Aztán majd a felkelő nap országában is kérhetnék a sorskiigazítást.

2017. december 8., péntek

(T)Rendhagyó "ráhangolódás"

Megint ráhangolódunk. Meg készülünk. Adventi koszorúk készülnek ölszámra, meg mézesfigurák, meg ki tudja, mi minden újdonság, amit a divat megkövetel. Számomra, aki egyrészt nem vagyok a toppon ezekben a trendekben, másrészt nem vagyok híve ezeknek a dömping-szerű foglalkozásoknak, újdonságnak számít a grincsfa. Persze könnyű nekem nem a toppon lenni ezekben a trendekben, hiszen nem vagyok például sem pedagógus, aki mit tehet egyebet ezekben a napokban, mint szervezi a Mikulás-ünnepségeket, "adventi ráhangolódásokat", kézműves-foglalkozásokat, hiszen ha nem, mit mondanak a kollégák, meg a szülők, meg egyházi vezetők, illetve utóbbiak közé sem tartozom, akiknek az év egyik olyan periódusa ez, amikor dandárjában van az elfoglaltság. 
Azt is trendi mondani, hogy nem az ajándék a fontos, meg nem a pénz számít, meg mennyivel értékesebb a saját készítésű meglepetés, aztán, ha benéznénk egyenként a karácsonyfák alá, na, vajon mit látnánk? Mert azért lássuk be, mégis a biznisz nyomja rá a bélyegét nagyrészt ezekre a hetekre. 
Annyi a szeretet ilyenkor, hogy nem is fér el karácsony napjain, vagy mondjuk annak hetében, már november végén kigyúlnak az ünnepi fények, megnyílnak az ünnepi vásárok nagy- és kisvárosban, községben - nem is rendes hely az, ahol nincs valami csillogó-villogó, vagy valami pénzköltő hely. Az alábbi képen Egerben vagyok látható, mely természetesen nem kivétel, a Dobó téren villognak a fények, még a várnak az a bástyája is ki van lámpionozva, mely a főtér háttereként illeszkedik annak látványába. 
Aztán, mire eljön majd tényleg a karácsony, a már egy hónapra elnyújtott "kereskedelmi időszak" végére mindenki kifárad, megunja, némelyek rövidesen kezdhetik törleszteni a kölcsönt, amit ajándékvásárlásra felvettek.
És jöhet a boldog új év.