2019. július 2., kedd

Szobrozok

Jártamban - keltemben sok szobrot látok, igen érdekeseket is. Itt van mindjárt az első, II. Rákóczi Ferencé, Tokajban. Mellette állva lehetek a méretarányt tekintve a mérce, ebből látszik, hogy még mintha nem annyira a fejedelemről lenne szó, hanem a gyerek Rákócziról, Ferikéről, aki póniján ül. Utóbbival össze is kacsintunk. (Veres Gyula Alpár alkotása)

A Tisza által összekötött Tokajról Szegedre érve már Ferikéből Ferenc lett (ifj. Vastagh György alkotása)

Történelmünk egy másik nagyjának "gyerekkori" szobra látható Sarkadon, ahol a honfoglaló Árpádot még mintha Árpika korszakában láttatná az alkotó, ugyancsak pónin. (Adorjáni Endre szobra)

Egy másik érdekes szobor Csíkszereda főterén áll, nekem az volt az első benyomásom, hogy egy lován ugrató királyfi beszorult egy sziklába, De miért ugratott lóval egy sziklában ütött szűk lyuknak?! Aztán kikerestem, hogy az alkotó Kövér Oszkár elmélete szerint a szikla a különböző korokat jelenti, vagyis az idősíkokon történő átjutást - hiszen ez egy millenniumi emlékmű.

Az Aranycsapatra emlékező két szobor az alábbiakban. Az egyik Szegeden, mely a focilabdára és a focicsukákra alapoz, a másik pedig a csapat kapusának, Grosics Gyulának szobra Bp. XI. kerületében, a Bikás parkban. Előbbi Kalmár Márton, utóbbi Kligl Sándor alkotása.

"Összefutottam" az ismeretlen borivóval is, aki hol máshol kapott volna szobrot, mit Tokajban?! (Györfi Sándor alkotása)

Végül egy olyan szobor, amit személyesen nem láttam, de szerintem zseniális, a sok-sok világháborús emlékmű közül messze ez fejezi ki legjobban a lényeget: a férj, az apa odamaradt a harctéren, és a kompozícióban is úgy van "jelen", hogy a hiányát örökítette meg az alkotó. Vácrátóton látható, Böjte Horváth István alkotása.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése