Fejjel megyünk a tűzfalnak

Sokszor dohogtam már azon, hogy miközben újra és újra figyelmeztetnek a hatóságok, hogy mennyire fontos vigyáznunk személyes adatainkra, azokat lépten-nyomon meg kell adnunk a legegyszerűbb ügyletek lebonyolításához is. Talán nincs is űrlap, mely a nevünk után ne a személyi számunkat kérné, sőt, az sem ritka, amikor nekem adják meg az ügyintézőét, ugyancsak a nyomtatványon, kéretlenül. Persze adataink halmazához tartozik még a lakcímünk, a telefonszámunk, e-mail címünk, ilyen-olyan jelszavak, kódok, stb. stb.

Pár perccel ezelőtt kaptam egy sms-t egy olyan üzletlánctól, melynek emlékezetem szerint soha egyetlen boltjában sem voltam, most meg a legújabb választékot ajánlják figyelmembe. Honnan tudják a telefonszámom?

Mindennek apropója, hogy május 25-én életbe lép a személyes adatok használatát szabályozó egységes EU-rendelet.

Azt hiszem, ezzel is úgy járunk, mint annak idején a szelektív szemétgyűjtéssel: mindenki akarja, mindenki helyesli, csak éppen nem volt és máig nincs rendesen előkészítve rá a jónép.

Most az adataink védelmének szabályozását zúdítják ránk, úgy, hogy a rendelkezéshez nincs úgynevezett végrehajtási utasítás. Például egy hivatalnok mit kérhet és mit nem? Mit tegyen, ha a kliens nem akarja megadni az adatait, mivel neki ehhez EU-garantált joga van, ellenben akkor meg nem kapja meg, amit akar? Patt helyzet?!

Nem kell nagy jóstehetség előre látni, micsoda feszültségeket fog kiváltani mindez, hiszen senki nem tudja, mi a teendő pontosan. Nőhetnek az ügyintézési idők, a várakozási listák, a sorban állási idők, hiszen a pult túloldalán ülő nem tudja és nem is meri tenni a dolgát, mint eddig, mert nem tudja, mikor hibázik, márpedig horribilis büntetéseket helyeztek kilátásba a szabálysértőknek. Akik talán azt sem tudják, mikor sértettek szabályt. A pulton kívül álló pedig szinten nem tudja, mit mondjon, mit ne mondjon, őt éppen úgy nem világosította fel senki semmiről. 

És akkor még nem is beszéltünk az on-line világról.... - bele sem merek merülni.

Hogy nem volt idő az előkészítésre? Hát, 2016. májusától lett volna, amikor elkezdett ketyegni a rendelet kihirdetését követő türelmi idő, de úgy tűnik, a hatóságoknak fontosabb dolguk volt. 

Amint az elején mondtam, sokszor dohogtam már a szerintem túlzott "adathalászat" ellen. Azt azonban sosem gondoltam volna, hogy egyszer csak itt állunk máról holnapra a nagy "tűzfal" elé állítva, és úgy érezhetjük, mintha nem is a védelmünkre történne mindez, hanem a bosszantásunkra.

U.i.: Nekem is figyelmeztetnem kell titeket a kötelező rendeletre, az ITT történik meg.)