Paradicsom. De főleg banán.

Valamikor nyár végén, ősz elején lehetett, amikor megálltam a piacon egy ismerős árus előtt, aki igen szemrevaló paradicsomot árult. Olyat, amiről látszik, hogy nem talán éppen tőlünk kiment munkavállalók válogatták össze őket méret szerint, majd fényesítették mosolygósra valahol nyugaton (vagy délen), hanem az illető kertjében termett. Azért álltam meg, mert elolvastam azt a kis táblácskát, ami az áru mellé volt kitéve és tudatta: a gazda az úgynevezett paradicsom-program haszonélvezője. Mennyit ér ez a támogatási program? - kérdeztem. A termelő nézéséből láttam: fontolgatja, azt mondja-e, ami elsőként a szájára jött, vagy számoljon el előtte 10-ig (20-ig, 50-ig, 100-ig). Biztos van, akinek jó, zárta le a témát aztán kurtán.

Ez most azért jutott eszembe, mert olvasom: újabb fejezet nyílt az iskolásoknak kitalált étkeztetési, közismerten tej-kifli programban. Október végén számoltam ki ( ITT ), hogy a kormány (értsd: az éppen akkor hivatalban volt) idén sem siette el az intézkedést e témában (sajnos, mégis azt kell mondjam, bár ez lenne a legnagyobb gond a tanügyben...). Most meg újabb hír: "Az európai irányelveknek megfelelően friss gyümölcsöt, főként banánt kaphatnak a romániai iskolákban tanuló diákok." 

Persze, értem én, hogy nagyon dicséretesen "Románia csatlakozik az Európai Unió iskolai programjához", meg hogy "támogatják a friss gyümölcs- és/vagy zöldségfogyasztást, bevezetik az ezek fogyasztására ösztönző nevelési intézkedéseket (...) biztosítják, hogy hatékonyan használja ki az ország az Európai Unió által nyújtott segítséget a tanulóknak szánt friss zöldségek és gyümölcsök (főleg banán) szállítását és szétosztását illetően".

A program bevezetéséért az önkormányzatok felelősek, vagyis ők kell megszervezzék és lebonyolítsák a közbeszerzést a friss gyümölcs beszerzésére. Főleg banán. Érted? Mert mi mást egyen a gyerek nálunk? Nehogy mán' olyat, ami itt is megterem. 

Hogy is mondta a paradicsomos emberem: Biztos jó ez így valakinek.

Mi meg igencsak unjuk már... a banánt.