Amikor győzött az igazság

Hir: egy váradi fogvatartott (akit gyilkossági kísérlet miatt tettek a kaptárba) 15 ezer eurót fog kapni a román államtól, mert egyrészt méltatlan körülmények között tartják fogva, másrészt nem engedték el az anyja temetésére. A kifizetésre az Emberi Jogok Európai Biróssága (EJEB) kötelezi az államot, ahova az elítélt fordult panasszal.
Távol álljon tőlem, hogy kétségbe vonjam a fogva tartás embertelen körülményeit, illetve azt, hogy nem emberséges eljárás valakit megakadályozni abban, hogy jelen legyen édesanyja temetésén.
A neve alapján jól behatárolható kisebbséghez tartozó a fogvatartott, és az Isten háta mögötti faluba való. Lehet, az én szűklátókörűségem, de nem érzem életszerűnek, hogy az egyébként jogosnak tűnő kifogásokon töprengve egy éjszaka, miközben további hét hasonszőrű is forgolódott ágyán a szűk kóter-cellában, egyszer csak bevillant neki: az EJEB-hez kell fordulni. Gyanítom, az illető inkább "múzsa-szerepet" töltött be az ügyben: megihlette az ügyvédjét (egy ügyvédet), aki aztán felkarolta az igazságtalanságot és aki  persze nem csak azt tudta már, hogy van EU (eddig védence is bizonyára eljutott), de azt is, hogy annak van egy  EJEB-nevű lehetséges pénzforrása intézménye is. Gondolom elkészült a védő és védence közötti megállapodás és indulhatott a jogorvoslati eljárás, mely íme, jól jövedelmezett elhozta az igazság győzelmét. Most majd bizonyára mindenki elégedett lesz, hiszen a legfőbb nyertes mégis csak a... demokrácia és az emberi jogok mindenek felettisége.