A villámcsapás utóhatásai

Úgy tűnik, hogy a "Mikor lecsap az istennyila" című írásom célba talált - mint egy villám. Rövid időn belül két levelet is kaptam rá, és mivel mindkettő tanulságos, illetve közérdekű - továbbá a szerzők hozzájárulását is kikértem, közre is adom őket.

          1.                               Csapjon bele az istennyila!

Rencz Csaba újságíró április 22-én (a Bihari Naplóban) megjelent cikkével kapcsolatban szeretnék néhány keresetlen szót szólni a nyilvánosság előtt saját esetünkről. Tönkrement a számítógépünk, férjem járt el a kötelező biztosítás ügyében. A szerződésben világosan felsorolt biztosítandó esetek közé tartozik a villámcsapás is, amely a lakáson belüli anyagi javakat éri. Nos, mint kiderült, a számítógép nem tartozik az ilyen nemű anyagi javak közé - jóllehet, nem az istállóban tartom -, ugyanis mint a részletes tájékoztatás során kiderült, a biztosítás nem vonatkozik elektronikai eszközökre. Kár, hogy ezt a tájékoztatást sem szóban, sem papíron nem ismertették a szerződés megkötésekor. A bróker kioktatott , hogy az elektronikus eszközökre külön biztosítást kell kötni. Egyébként panaszra semmi okom, mert van 1000 euró bónuszom (papíron). Ez utóbbi felől nem kaptam tájékoztatást, hogy milyen feltételekhez kötött, és kinek a zsebében landol. Azóta nálam okosabbakkal is kerestettem az illető biztosító weblapját, hátha bővebb ismertetéssel szolgál, ám azon a néhány nagyvonalakban odavetett általánosságon, és egy semmit sem mondó telefonszámon kívül mit sem találtak. Van ugyan egy e-mail cím, amire lehet sirámot, kritikát, akár káromkodást is beírni, de senki nem biztosít arról, hogy el is olvassák, vagy esetleg jót derülnek rajta. Summa summarum, a kár a miénk, a pénz a biztosítóé, amelynek központja a szerződés tanúsága szerint Wienna, kihelyezett székhelye Bukarest, és a helyi bróker fizetése akkor a legbiztosabb, ha minél több károsultat el tud hessegetni. Tanulság: választunk másik biztosítót, bár lehet, hogy eben kutyát cserélünk. Jókívánság: csapjon bele a mennykő a biztosítótársaságba! Ámen.
                                                                                    Taar Erzsébet, Érmihályfalva 

     2.               Lehet védekezni az atmoszferikus túlfeszültség ellen

                              

Olvastam Rencz Csaba kommentárját a BN április 22-i számában "Mikor lecsap az istennyila " címmel, és szeretnék eligazítást adni polgártársaimnak ebben a témában. Kezdjük azzal, hogy a villámcsapás akkor is károkat tud okozni egy épület berendezéseiben, ha az több száz, esetleg kilométer távolságra van a villámcsapás helyétől. Ugyanis a több ezer amper erősségű villámáram óriási, több ezer volt erősségű túlfeszültséget gerjeszt (indukál), amely hullám formájában terjed különböző irányokban. Terjedését elősegítik a környezetünkben lévő villamossági hálózatok, kábel TV-hálózat, TV antennák, és egyéb berendezések. A túlfeszültségi hullám így be tud hatolni az épületben lévő villamossági berendezésekbe és kárt tud okozni, az ott bekapcsolt, elsősorban érzékeny berendezésekben (TV készülék, rádió, számítógép, stb.) Lehet-e védekezni az atmoszferikus túlfeszültségek ellen? Válaszom az, hogy lehet! Először is le kell cserélni a lakásban még található régi biztosító táblát, modern kis automata kapcsolókkal ellátott táblára. Ebbe az elosztó táblába túlfeszültség elleni védőberendezést kell beszerelni, amely megakadályozza  a túlfeszültséghullám behatolását. Ugyanakkor érdemes az érzékeny berendezést tápláló villamos konnektorba túlfeszültség védővel ellátott szúróvillát használni. Természetesen a kivitelezést csak is felhatalmazott szakcéggel szabad és kell lebonyolítani. Ami pedig az érmihályfalvai károsultakat illeti, azt tanácsolom, hogy próbálják meg jogi úton is érvényesíteni kártérítési igényüket. 

                                                Makai Zoltán ny. elektromérnök, Nagyvárad

                                                                                                             (Illusztráció: vasarhely.ro)