A divat olyan, mint a történelem: arról is azt mondják, ismétli önmagát.
De olyan is, mint a politika, amiben F.D.Roosevelt egykori USA-elnök
szerint semmi nem történik véletlenül, de ha mégis, akkor azt biztos úgy
tervezték meg. Szóval a divat is ismétli önmagát,
persze az előre tervezettek szerint. Amikor először láttam az 1960-as,
1970-es éveket idéző anyagból és szabással készült női ruhákat valamikor az év elején, és lekicsinylően legyintettem, kiderült: ezek most a
legmenőbbek. Ugyancsak tavasszal (igen, már tavasszal, hiszen
amint előbújnak az első melegebb napsugarak, azonnal megfogyatkoznak a
fiatalabb hölgyeken a ruhadarabok), amikor feltűntek az olyan
rövidnadrágok, melyeknek rövid szárai alól kikandikáltak a zsebek végei,
arra gondoltam, ezt pár éve még nem vette volna fel
senki, mert hogy hogyan néz az ki?! Aztán az új szezonra készülve
valahol, egy rövidnadrág-gyárban valaki egy akkora tételt
"elszabhatott", hogy selejtnek sok volt - legyen hát divat. És lett!
Valami hasonló történhetett azon nadrágok esetében is, melyeket
úgy módi hordani, hogy jókora hasadások vannak rajtuk, esetleg az előre
gyártott foszlás a szemet vonzó testrészre enged betekintést. Legújabb
élményem pedig a sokszor lenézett gumicsizma. A divatipar a szivárvány
minden színében pompázó darabokat a fiatalok
kedvenceivé tette. A minap egy templombeli ünnepségen egy fiatal hölgy
bokán kicsivel felül érő csillogó, fekete gumicsizmában jött és ment a
padsorok között, senki ügyet sem vetett rá. Hasonlót gyakorta látni
falvakon, ahol az eredeti gumicsizmát
szabják át "félcipőnek", sőt, papucsnak is. Lám, lám, a lábbelidivat
nem marad le, eleve ilyeneket gyárt, és jó pénzért árulja. Bizonyára ti is ismeritek a régi, viccesnek szánt mondást, miszerint a gumicsizma
mezőgazdasági lakkcipő. Nos, a tréfa komolyra
fordult: a gumicsizma az ünneplő ruházat részeként is létjogosultságot
szerzett.
Lehet válogatni (fotó: divany.hu)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése