2017. március 1., szerda

A remény rabjaként

Akár sporttá is válhatna olyan filmet elcsípni a tévében (legyen kereskedelmi vagy "közszolgálati"), amit még nem adta 123-szor, illetve amit legalábbis én még nem láttam. No, ebben a tényleg jó érzést keltő élményben volt részem a minap, amikor az egyik kereskedelmi csatornán, mely nevében is hirdeti, miszerint - és szerinte - ő az első, egy ilyen filmet nézhettem meg. Nem állítom, hogy először volt látható, én láttam először. Pedig nem egy fiatal film, 1994-ben mutatták be és Stephen King azonos című kisregényéből készült: A remény rabjai. Azóta utána néztem: számos elismerést kapott, '95-ben Oscarra is jelölték hét kategóriában, de a Forest Gump "árnyékában" egyet sem kapott meg.
Na, de nem is a filmet akarom elemezni, illetve azt, hogy miért is nem láttam én ezt eddig?! 
Most láttam.
Három órás (180 perc) film. Úgy értem, a kereskedelmi csatornán. Egyébként 142 perc (2 óra 22 perc feliratozással együtt, utóbbi, ugye - ami a végét illeti - nincs is a kereskedelmi csatornákon). Mindez azt jelenti, hogy több, mint félórányi reklámot kellett megnézni. 
Ezek a reklámidők néha hasznosak is. Már rászoktunk, hogy közben mondjuk kimész a vécére, letussolsz, vacsorázol (aki még eszik a késői órán), megnézed, hogy hol tart a meccs a sportcsatornán.
Nos, én a fenti lehetőségeket már mind kimerítettem, de még mindig csak jöttek és jöttek a reklámblokkok. Kezdett fogyni a türelmem, de a remény rabja maradtam, hogy ezt a filmet márpedig akkor is végignézem. 
Ahogy mondani szokás "kormányközeli" tévéadóról van szó, így kb. 10 percenként adták tudtomra, hogy Magyarország erősödik. Komolyan mondom: egy idő után már kínosnak éreztem. Értem én, hogy a nyilvánvalóan erősödő forint így tud jönni-menni a tévéhez, de már végképp penibilis volt. 
De ismétlem, a film miatt kitartottam. Előbb azon tűnődtem, hogy az ebben a reklám(ok)ban szereplők vajon nem érzik-e a felvétel óta maguk is kellemetlenül magukat? Aztán próbáltam együtt mondani velük a szöveget, lássuk, vétek-e hibát (hátha így jobban telik az idő)? 
Ez a totális propagandához vezető út. Nem is merem továbbgondolni...
Maradok a remény rabja. 

                           A film DVD-változatának borítója (fotó: coversclub)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése