Rémisztő, hogy már megint...
Két hete voltam kint az Alfer (Albert Ferenc) sírjánál, így halottak
napjára közeledve és most is - mint mindig, ha néha kimegyek - csak
csóváltam a fejem... Már lassan nyolc éve. Sosem felejtem el azt a
nyomasztó csendet, ami akkor reggel a szerkesztőségben fogadott, amikor
az Alfer asztalán már csak egy gyertya égett.
Aztán Oszi bácsi (Tuduka Oszkár) jellegzetes ballonkabátos alakja
szállt fel a szerkesztőség előtt az utolsó villamosára tavaly, miután megírt
még egy alapos koncert- tudósítást, a legjobb részeket pedig el is
dúdolta nekünk.
És most megint.
Budapesten ért a hír, egy nagy örömet okozó előadás után. "Remélem,
az üzenetet csak az előadás után nézed meg", írta a rossz hír hozója és
mennyire igaza volt, hiszen a világ megint kicsit más lett.
Szántó
Sanyi sem volt kivétel, ő is azonnal úgy kezelt a szerkesztőségbe
kerülésemkor, mintha mindig is kollégák lettünk volna. "Azért kerültél
ide, mert itt a helyed" - most is hallom a hangját. Aztán, mikor a
Kanonok sorról a mostani székhelyre költöztünk, vagy öt-hat évig nem csak
egymás mellett volt az íróasztalunk, de szemben is ültünk egymással. Ez a
mindig egymás szeme előtti idő már eleve önmagában rejt egyfajta
bizalmas, baráti viszonyt, de ahogy az egy igazi "Faterhez" (a minden
kolléga Faterjéhez) illik, mindig érdeklődött a családról, mindig
érdekelte a lányom, a fiam sorsa. Aztán ritkultak a találkozások, de az
érdeklődő nem változott. "És kézcsókom a kedves feleségednek" - ezt
sosem felejtette el...
Ha szolgálatos volt és valami anyagot várt tőlem, felhívott: jó
lesz az, Csabikám, csak nyugodtan, ráérünk és fotót is küldj, ha van."
Már megint ez a nyomasztó csend.
Már megint kevesebben egy barát-kollégával.
Aznap fogtunk kezet utoljára, amikor a fentebb említett látogatást megejtettem a
biharpüspöki temetőben, közös barátunknál.
Ha tehette volna, meggyőződésem, hogy tőlem az úriember Szántó
Sándor, a Fater így köszönt volna el az elmúlt pénteken: "Hogy vagytok,
öreg? Jól? Na, az a fontos. És ne felejtsd el átadni kézcsókom a
feleségednek!"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése