Szabadon megválaszthatjuk, hogyan.
Vannak, akik úgy döntöttek, a korszerű virtuális világot választják létük fő terének. Azt a világot, ahol igyekszenek mindig az általuk jobbnak vélt, mosolygós, sikeres énjüket mutatni másoknak, ahol mindig a szeretet és az igazság oldalán állnak, bátran "beszólnak", ha valami nem tetszik nekik, osztják a tanácsokat. Nem mellékesen rengeteg ismerősük van a közösséginek nevezett oldalon - ugyanakkor ezek nagy részének az utcán nem is köszönnek...
Vannak, akik nem a virtuális térben élnek ugyan, de olyan módon, mintha mégis. Nem látják, rosszabb esetben nem akarják látni, és azt sem szeretnék, ha mások látnák a valóságot. Úgy beszélnek, úgy cselekszenek, mintha a dolgok összefüggések nélkül, csak úgy megtörténnének, mintha az elfecsérelt energiák nem számítanának, hiszen csak nyomunk egy "enter"-t, és kapunk egy új életet, mint egy számítógépes világban. Jellemzően az ilyen emberek sem vállalnak, vagy ha mégis vállalnak, akkor nem viselnek felelősséget közösségükért, esetleg a partvonal mellől bekiabálnak, önnön fontosságukat mímelve.
Állítólag demokráciában élünk.
Ennek egyik ismérve, hogy időről időre lehetőség nyílik azoknak, akik valóban akarnak tenni valamit közösségükért, hogy ezt megtegyék: vállaljanak valós szerepet. Kisebbet, nagyobbat, tehetség és elszántság szerint.
Vállalva az áldozatot.
Azokért is, akik a virtuális világból kiabálnak be.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése