Sorsdöntő meccs

A focihoz mindenki ért - ennek az axiómának az alátámasztására nagyszerű alkalom a számunkra keserű eredményt hozó román-magyar meccs. Miközben kap hideget és hideget edző és játékos egyaránt, én a pályán kívüliek felelősségét is firtatnám. Kezdjük mindjárt a világbajnokság(ok, de mondhatunk bármilyen világversenyt) selejtező csoportjainak sorsolásánál. Már elkezdődik a közvélemény "felbujtása" a továbbjutási esélyeket latolgatásakor, holott hasznosabb lenne a visszafogottság, tekintve, hogy a magyar foci már évtizedek óta tartó "pillanatnyi állapotában" sokkal jobb, ha egyelőre nem jutunk el a végső szakaszig... Ha egyébre nem, gondoljunk csak arra, hogy a legjobb játékosok is leginkább csak másod- és harmadvonalbeli nyugati csapatokba tudnak elszerződni, a honi bajnokság színvonalára pedig ne is pazaroljuk a nyomdafestéket. Aztán azt sem értem, miért kell felizgatni a népet a "sorsdöntő" jelző állandó ismételgetésével, főleg egy román-magyar előtt, amikor nyilvánvaló az áthallás. A magyar foci sorsáról nem egy meccs dönt, még akkor sem, ha a román válogatott az ellenfél, hátsó gondolatot pedig egyenesen felelőtlenség mögé rejteni. Ugye, hogy a vereség után újra kezdődött a "sorsdöntő" számolgatás?! Értem én azt is, hogy egy vérbeli szurkoló mindig támogatja csapatát (főleg a nemzetit), és a helyszínen akar számára a 12. játékos lenni. De miért kell keresni a bajt, amikor nyilvánvaló, hogy mi fog következni? Ki nem tudta előre, hogy balhék lesznek? Ki nem tudta előre, hogy a magyar drukkerek különvonatának vagonjait meg fogják dobálni a román drukkerek? Nem lehetne kerülni a provokációt? Nem lehetne kerülni a provokációra alkalmat adó helyzeteket? Mit mondjunk arra, hogy magyarországi "drukkerek" egy része Székelyföldön székelyeket vert meg, akiket román rendőrök szabadítottak ki kezeik közül? Mit lehet arra mondani, amikor a magyar drukkerek vonatozását szervező cég képviselője azt nyilatkozza, hogy a Budapestre visszatért vagonok belsejét (!) is a román drukkerek verték szét?! A pályán 3-0-ra kikaptunk. Azt hiszem, annál sokkal súlyosabb "vereséget" mértek ránk a pályán kívül a balhék után hazautazott "drukkerek". Pedig a "mi meccsünk" inkább sorsdöntő...

 

Kinek jó ez?!    (fotó: MTI/EPA/Mihai Barbu)