2013. március 30., szombat

Mielőtt a "gyöngyhalász" kihajózik...

Mikor valaki mindig ugyanazt mondja valamiről, hamar unalmassá válik. Ennek megfelelően talán már unalmas is az olvasónak, hogy nagypéntekenként időről időre előhozakodok azzal, mennyire felháborít - de nem, nem is ez a jó szó, inkább már elkeserít, hogy milyen megosztottságot tapasztalok Köröstárkányban. A falu egyik része az 1919-es vérengzés dátum szerinti évfordulóján, a másik - az akkori nagypéntekre utalva - a mindenkori nagypénteken emlékezik a borzalmakra. Lehet írni a közhelyként ható szavakat: az áldozatok nem ezt érdemlik; ez nem vezet sehova; egységet kell teremteni. Már-már unalmas. Az idei nagypénteki istentiszteleten - melyen "hagyományosan" nem történt említés a vérengzésről - én konok, mégis kihallottam az utalást: a lelkész szerint Jézus keresztje alá hajlamosak vagyunk valami "szent csendet" képzelni, a borzadály csendjét, miközben a szentírás szerint igen nagy volt ott a forgalom, és "a gúny szimfóniája" keltette zaj. Úgy éreztem, mintha adódna - talán csak általam érzékelve - a párhuzam: az áldozatok emlékműve előtt is "nagy a forgalom", miközben a "szent csend" kellene egybefogja az utódokat. A Magyarok Világszövetségének, illetve a szervezet elnökének, Patrubány Miklósnak a tevékenységét lehet szeretni vagy nem szeretni, de egy pillanatra próbáljon meg mindenki elvonatkoztatni attól, hogy ő volt az, aki kérést fogalmazott meg a falu és a környék illetékesei felé, figyeljünk csak a szavakra: ne osszák meg a Belényesi medence magyar szórvány közösségét "alternatív megemlékezések" szervezésével, mert az nem szolgálja sem a holtak emlékének ápolását, sem az élők jövőjének építését. Ő a nagypénteki emlékezést tartotta pártolandónak, mely szimbolikus értékkel bír. Nagy kérdés, hogy vállára veszi-e valaki valamikor a megbékélés, a megegyezés keresztjét? Ha nem, hány generáció (ha egyáltalán ez a helyes lépték) állhat még akár nagypéntekenként, akár április 19.-éken az emlékmű elé, melynek létrejöttéről 80 évig még csak álmodni is titkon lehetett ? A megoldást addig kellene megtalálni, míg a "nemzetstratégiai gyöngyhalász" kihajózási engedély  birtokában csónakjába nem száll. Mert az után lesz majd igazán (kevésbé szent) csend.
                       A köröstárkányi emlékmű, az idei nagypénteki koszorúzás után

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése