2017. április 20., csütörtök

Ha lánckerék taposna...


Egy rendezvényen az úgynevezett "nemzeti oldal" képviselői tartottak beszédeket (szinte mindegy, hogy a határ melyik oldalán). Szakmai szempontomból nincs ezzel baj, pont úgy elkészült a tudósítás, mint máskor, az olvasót nem az én érzelmeim, gondolataim érdeklik, hanem az eseményen történtek (mondjuk, ebben sem vagyok mindig biztos, mármint, hogy az olvasót érdeklik, de, na, meg kell a tudósításnak jelenni, maradjunk ennyiben). Lehet az én "micimackóságom", de már sok-sok éve nem tudok mit kezdeni azokkal a szerintem mű-fogalmakkal, hogy nemzeti oldal, meg polgári oldal. Mitől nemzetibb egy magát oda valló, mint én, csak azért, mert ő bizonyos eszmék iránt el- (vagy le)kötelezett, míg én, ha nem pont úgy, akkor rövid úton akár nemeztáruló is lehetek. Más út - akárcsak vitának helye - nincs!
Visszatérve az eszmefuttatás apropóját adó összejövetelhez, azon egyebek mellett - ahogy illik - könnyes szemmel, a "kényes" részeket nagyobb hangerővel énekelték el Bródy János Ha én rózsa volnék... című dalát. Ilyen rész ugye a lánctalpak taposásáról, meg a "mindenféle szélnek" ellenálló zászlóról szóló. Nem véletlen, hogy ez a dal egyfajta "ellenállási himnusz" lett. Az éneklés közben magam azon tűnődtem, hogy közülük vajon mindenki tudja, ki írta ezt a dalt és mikor, miről? Szabad ezt nekik énekelni így is? De tényleg? Vajon elénekelnék-e az Ezek ugyanazok című dalt is? Vagy látták-e azt a videót, amit a még mindig ugyanaz (hány éve is ugyanaz?) a Bródy osztott meg a minap a miniszterelnöknek címezve, benne egykori önmagával szembesítve a politikust? Utóbbit a művész saját oldalán itt még meg lehet nézni, több, rá hivatkozó portálról - a körülményeket tekintve érthetően - már letiltották...
Tényleg lehet valami ebben a "másik oldal" dologban, csak valószínűleg én ezt is másként gondolom.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése