2014. július 28., hétfő

Találkoztam Isten szóvivőjével

Nem, nem elírás, nem a helytartójával, hiszen nem voltam a Vatikánban. Kell-e mondanom, hogy helyette (kinek milyen nyaralás jut) falunapon. Hogy melyiken, azt most nem írom ide, és ott lépett színpadra a szóvivő. 
Nem gondoltam volna, hogy ez az "állás" létezik, azt meg pláne nem, hogy ő tölti be.
Az ember úgy feltételezi, persze normális körülmények között, hogy egy szóvivőnek gazdag, választékos szókincse van, jól kommunikál. Persze, ezt a "szóvivőt" nem ezért szólították színpadra, bár egyéb miatt se tették volna, de hát egy falunap jellemzően nem az említett normális körülmények színtere.
Az illető mulattatni szándékozta a jónépet, közben igen egyhangú, de annál bőségesebb szövegelései közben számtalanszor osztotta az áldást a pórnépre (már ez is gyanús volt), ám egyszer csak így nyilatkozott meg: "Isten nevében köszönöm, hogy ilyen sokan vagytok itt." 

Nnna. 
Valójában kissé meglepett, hogy a Teremtő figyel erre a bizonyos falunapra, nekem a produkció közben határozottan az volt az érzésem, hogy bizony-bizony megfeledkezett rólunk. Esetleg figyel, de így büntet. De, mint kiderült, örült, hogy sokan egybegyűltünk, és mint tudjuk, ahol ketten vagy hárman összegyűlnek, főleg az ő nevében, ott van közöttük.
Hát, így történt az eset, és utána gondolva még jó is, hogy maga a produkció playback volt, így több érdekességet nem kellett megtudnunk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése