Nem, nem elírás, nem a helytartójával, hiszen nem voltam a Vatikánban.
Kell-e mondanom, hogy helyette (kinek milyen nyaralás jut) falunapon.
Hogy melyiken, azt most nem írom ide,
és ott lépett színpadra a szóvivő.
Nem gondoltam
volna, hogy ez az "állás" létezik, azt meg pláne nem, hogy ő tölti be.
Az ember úgy feltételezi, persze normális körülmények között, hogy egy
szóvivőnek gazdag, választékos szókincse van, jól kommunikál. Persze,
ezt a "szóvivőt" nem ezért szólították színpadra, bár egyéb miatt se
tették volna, de hát egy falunap jellemzően nem
az említett normális körülmények színtere.
Az illető mulattatni szándékozta a jónépet, közben igen egyhangú, de
annál bőségesebb szövegelései közben számtalanszor osztotta az áldást a
pórnépre (már ez is gyanús volt), ám egyszer csak így nyilatkozott meg:
"Isten nevében köszönöm, hogy ilyen sokan vagytok
itt."
Nnna.
Valójában kissé meglepett, hogy a Teremtő figyel erre a
bizonyos falunapra, nekem a produkció közben határozottan az volt az
érzésem, hogy bizony-bizony megfeledkezett rólunk. Esetleg figyel, de
így büntet. De, mint kiderült, örült, hogy sokan
egybegyűltünk, és mint tudjuk, ahol ketten vagy hárman összegyűlnek,
főleg az ő nevében, ott van közöttük.
Hát, így történt az eset, és utána gondolva még jó is, hogy maga a
produkció playback volt, így több érdekességet nem kellett megtudnunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése