Hol csontjaik fehérlenek...

Azt ugye tudjuk, hogy Szalacs az Érmellék egyik legrégibb, legtartalmasabb múltú települése, mely hajdan szebb napokat, korszakokat is megélt. Nem csak az ott élőknek, de az egész Érmelléknek is hasznára lehetne, ha a régészek is komolyabban foglalkoznának a térséggel - talán azért nem ügyelnek rá annyira, mert esetleg hivatalosan "kellemetlen" lehet, mondják az odavalók.
Igazuk van, vagy sem, én nem vagyok szakember, hogy eldöntsem. Mint laikust azonban megdöbbentett, amit a minap láttam, amikor egy ismerősöm a szalacsi falunap idején elhívott a faluszéli, sokak által ismert domboldalhoz, oda, ahol a védelemre is érdemes fecskék és gyurgyalagok tanyáznak, de már egyre kevesebben (kalauzomtól tudom, a helyiek Varbócnak mondják azt a részt). Mondják, hogy a közelben állítólag avar-kori település volt, az illető domb pedig a hozzá tartozó temetőt rejti. Szóval, nemrégiben "omlott" ismét a partoldal, és a szó legszorosabb értelmében napvilágra kerültek csontok. Ismerősöm szerint a nevezett avar-kori temető néhány sírja egyszerűen "derékba tört", a bennük még meglévő combcsontok, koponyadarabok pedig a homokrétegek között fehérlenek ki a napvilágra... Ehhez tényleg szakemberek szükségeltetnének. Hacsak tényleg nem a szóbeszédnek van igaza.
(Saját fotók)