2016. augusztus 16., kedd

Lényeg a részletekben

Három nap alatt három olyan élmény ért, melyek így utólag összekapcsolva igen elgondolkodtatóak. Elöljáróban leszögezem: nincs szándékomban állást foglalni az úgynevezett menekültügyben (nem mintha nem lenne véleményem), de most erre vonatkozóan is "kampányidőszak" van (lásd. a "Tudta?"-dömpinget), s mint ilyenkor (is) lenni szokott, valójában nem arról van szó, amiről beszélnek. Nem ezekben a hetekben, hónapokban alakult ki a véleményem: ha különböző kultúrájú, hagyományú, életvitelű kisebb-nagyobb embertömegeket összebútoroznak, abból mindig baj van. Ami nem azt jelenti, hogy nem kell segiteni, elfogadni a másikat.
No, de vissza az élményekhez.
Pár napja volt alkalmam egy magyarországi szabadstrandon tölteni pár órát. A napozók között egyszer feltűnt egy úgynevezett muszlim fürdőruhás fiatal hölgy. Ez a "fürdőruha" a mienkhez hasonló anyagból készül, ám az arc, a kéz és a lábfej kivételével mindent takar (a kép illusztráció). A lány így gázolt bele a Tiszába, úszkált, pancsolt, mint mások. Úgy tűnt, senki sem érezte feszélyezve magát, sem ő nem zavarta a hagyományos bikinis-dresszes többieket, őt sem zavarta a pucér testrészek látványa.
Másik nap este néztem a riói közvetítésben a 85 kg-os Lőrincz Viktor birkózó bronzmeccsét. Az is megérne egy misét, amilyen körülmények között vesztett, de én akkor néztem nagyot, amikor megláttam, milyen zászlóval szurkoltak ellenfelének, a német Denis Kudlának rajongói: a német fekete-piros-sárga piros részébe belekombinálták a török holdsarlót és csillagot. Nyilvánvaló, hogy németesedett
törökökről van szó, ám az, hogy ezt meglépték, szerintem már túlmutat a jópofaságon és ötletességen.
A harmadik: a napokban egy hosszabb ideje Belgiumban dolgozó hölgy ismerősöm mesélte: ügyes-bajos dolgát intézte mostani lakhelyén, a tisztviselő egy kitöltött űrlapot szemlélve, látva azon lánykori és mostani nevét, megkérdezte, hogy mi volt a neve közben? Pár másodpercig egymásra meredtek, nem értve, hogy mit nem ért a másik. Az ügyintéző megismételte: hogy hívták közben? Mi közben? Hát lánykori és mostani neve közben, mert csak nem azt akarja mondani, hogy már több mint két évtizede ugyanazzal a férfival lakik, és mindkét gyerekének ugyanaz az apja!? Ismerősöm kiábrándító választ adott az EU szívében dolgozónak: de!
Látszólag különálló sztorik, de mint lenni szokott, a lényeg a részletekben rejtőzik.
És sokszor nem is arról beszélünk, amiről szó van.
De ezt már mondtam.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése