A következő címkéjű bejegyzések mutatása: EMNP. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: EMNP. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. augusztus 22., kedd

Mézes(madzag)kalács - politika

"A politikai bölcsesség megköveteli az igazság bizonyos fokú módosítását, tetszetős tálalását, vagyis céljaink ügyes leplezését." Az idézet Révay József írótól származik (nem tévesztendő össze a Rákosi-korszak Révai nevű ideológusával), és ugyancsak ő mondta, hogy "Előbb-utóbb minden szerelem elsüllyed a feledés vizében, s előbb-utóbb minden gyümölcs megérik. És akkor leszakítják."
A tetszetős tálalásban elővezetett várható "szerelem" először akkor kapott gyanú-gyökeret, amikor napvilágot látott a hír: büntető feljelentést tett az Erdélyi Magyar Néppárt Alexandru Cumpănaşu, a Románia Korszerűsítéséért Országos Koalíció elnöke ellen gyűlöletbeszéd megfogalmazása és uszítás miatt. Az ok: nevezett román politikus Kelemen Hunor román állampolgárságának megvonását szorgalmazza, mert az RMDSZ elnöke szerint "az erdélyi magyarság nem tudja és nem is akarja megünnepelni 1918. december 1-e száz éves évfordulóját". Érted: az EMNP kel az RMDSZ elnökének védelmére!
Aztán mit látunk a minap? Azok után, hogy Váradon mindkét szervezet elővezette a saját augusztus 20-i ünnepségét (ITT és ITT), kellően felhergelve a híveket, a vezetők egyszer csak "megajándékozzák" egymást! Te, de most komolyan... Szinte látom, államalapító Szent István szelleme ott lebegett a Rhédey-kert fái felett és elégedetten bólogatott. Bár lehet, nem is az övé volt, hanem a nemzet miniszterelnökéé, aki azt is nyugtázhatta, hogy immár köztéri plakátokon is arra kérik a romániai magyar állampolgárokat (szándékosan nem romániai magyarokat írtam), hogy vegyenek részt a jövőre esedékes magyar választásokon és szavazzanak a ... Ja, nem, csak annyi, hogy szavazzanak.
Visszatérve a minapi, nemzeti szalaggal átkötött kenyér kontra Bihar és Hajdú Bihar mézeskalács címere ajándékváltásra, azért egyik fél sem bízta a véletlenre (mondhatnám úgy is, a szárba-szökkenés előtt álló "szerelem" azért még nem áll a teljes bizalom talaján), így mindketten kiadták saját sajtóközleményeiket a nagy eseményről. Pár napja írtam, a külön ünneplés szervezése okán, hogy a nép meg csak nézhet ki a fejéből. A helyzet nem változott, továbbra is csak nézünk "az igazság bizonyos fokú módosítása és tetszetős tálalása" láttán. Még alig 10 napja csattant el az a bizonyos pofon Asszonyvásárán (részletek itt), ami politikai nyilatkozatokat is kiváltott, ám most már szinte azt is elképzelhetőnek tartom, hogy az akkori pofozót "megkérik": ugyan menjen már és kérje vissza a macsalit, majd békés hátveregetések közepette adjanak egymásnak egy-egy tükrös mézeskalácsszívet is.
A dolog akkor vehet majd még érdekesebb fordulatokat (persze addig is, de akkor mindenképp), amikor jövőre eljön a magyarországi választási kampány dandárja, illetve az 1918-as nagy egyesülés 100. évfordulójának megünneplése. Ki hogyan viszonyul majd azokhoz? Például azoknak, akik most példásan együttműködnek a váradi városvezetőkkel a magyar nemzeti ünnep méltó megünneplésében, oda kell-e állni viszonzásul partnerük mellé a románok ünnepén? És vajon miként fog állni "a szerelem" a süllyedés vizén?
Addig is őrizzük meg az alábbi fotókat (nagyításért katt a képre), melyeket a két párt adott ki a fentebb említett sajtóközleményük csatolmányaként, mert lehet, történelmi időket élünk: 

2013. augusztus 20., kedd

Kezek a kötélen

Amikor megírtam a Jövőnk alakítása cím alatti soraimat, nem is számítottam más fogadtatásra, minthogy "kapok a fejemre".
Kaptam. De jót is, meg kevésbé jót is.
Már a blog-változat közzétételekor is (miszerint írásom valójában a regisztráció, illetve a magyarországi választáson való részvételről lebeszélő nagyobb szabású kampány nyitó momentuma lenne - ez a a vélemény azt hiszem túlbecsült engem...), de a Bihari Naplóban volt megjelenés váltott ki erőteljesebb indulatokat.
Mindkét részről.
Már a megjelenés napjának délelőttjén több telefonhívásom is volt, valamennyi gratuláló, azonos véleményt megfogalmazó, ugyanakkor figyelmeztető is: sokan nem fogják (vagy nem akarják) majd érteni a mondanivaló lényegét, de azokkal ne törődjek.
A nap folyamán, majd a következő napokban is jöttek e-mailek, pro és kontra egyaránt.
Volt, amelyik egyetértett, és kitartást kívánt a "más véleményűek mocskolódásával" szemben, míg volt olyan is, aki érezhetően olyan szavakat próbált összeválogatni, hogy megsértsen.
"Aki céltáblának áll, az ne csodálkozzon, ha lőnek rá" - ezt egyszer régen hallottam Horváth János újságírótól, azóta is ehhez tartom magam, most sem volt másképp, tehát ennek megfelelően nem bocsátkoztam vitába se senkivel. Tiszteletben tartva - némelyik hozzászólótól eltérőn - hogy a vélemények lehetnek eltérőek, ettől még lehetünk akár egyforma mértékben is "jó magyarok".
Alább közreadok két levelet (nem belejavítva), csak mintaképpen, mindkét "oldalról", természetesen az aláírókat nem felfedve:
     1. 
Tisztelt Rencz Csaba!

Teljes egészében azonos véleményen vagyok Önnel a magyarországi választásokon való részvétellel  kapcsolatban. Az is nyilvánvaló, hogy az egész ügy , a sok tizezer levél postázása politikai indittatásu, ami bebiztositja a Fidesz választási győzelmét, ha nem is kétharmados többséggel, de abszolút többséggel, az szinte biztosra vehető. 
Ugyanakkor együttérzésemről biztositom Önt és kivánom Önnek, hogy erős idegzettel, nem szivre véve, vészelje át az elkövetkező pár napot, amikor a sok mocskolódó levelet fogja kapni a melldöngető nagymagyaroktól a cikkében leirtak miatt és amiért nem akar részese lenni a "történelmi" szavazásnak.
                   Tisztelettel: I. T.

     2.

Tisztelt Rencz Ur!
Elszomorodva olvastam Jovonk alakitasa c. cikket a Bihari Naploban.
En pedig "azon a velemenyen vagyok", hogy jobb lett volna ha meg sem irja a cikket, megtartja velemenyet sajat maganak. Ha mar ez a velemenye.
Senki sem keri ontol, hogy kotelezo modon eljen a magyarorszagi szavazas lehetosegevel. Csak mint lehetoseget ajanljak fel.
Szerintem, e lehetoseggel pedig elnunk kell, es egyertelmu, hogy kire kell szavaznunk. Ha csak nem akarjuk, hogy ismet olyan politikai erok kerekedjenek felul Magyarorszagon melyek ujabb december 5.-et generalhatnak. Az en velemenyem szerint inkabb errol kellene irni.
Ezen gondolkozzon el tisztelt uram!
              Üdvözlettel  H. Á.

Mielőtt valaki esetleg szóvá tenné, nem szándékosan időzítettem augusztus 20-ra ezt a bejegyzést, egyszerűen most lett időm rá. Ami végül nem is rossz, ugyanis ma már elolvashattam, hogy tegnap, augusztus 19-én a Kolozsvári Magyar Napok megnyitó gálájának egyik szimbolikus gesztusaként Kelemen Hunor RMDSZ-elnök és Tőkés László EMNT-elnök és EMNP-védnök együtt kongatta meg Bálint Tibor kolozsvári író emlékharangját. Íme:
                                                                                          (fotó: MTI)

Igaz, ez még nem kézfogás, de együtt fogják a kötelet. (Most aztán gondoljon mindenki arra, amire akar...)
Ezt most azért hoztam szóba, hogy lám-lám, a nagypolitika bugyraiban újra kezd, kezdeget főni valami varázslé...
Ugye emlékeztek még az alábbi, 2009-ből való fotóra is, amit ugyancsak nagy egymásra mutogatás előzött meg, majd utána megint lett, ami lett:
 
Hát így van ez, ha az érdek úgy kívánja (hát persze, hogy a közösségé, naná, majd nem...), akkor mindent lehet.
Hát érdemes vitáznunk?!

2012. június 6., szerda

Hányas mérce?

Tegnap este, kocsiban ülve hallgattam a Kossuth Rádió Határok nélkül című műsorát. Ebben szó volt arról, hogy Kövér László Székelyföldre érkezett.

                                 Kövér László és Szász Jenő MPP-elnök       (fotó: szekelyhon.ro)

Nevezett maga mondta el az interjúban, hogy akár csak négy éve, most is barátai meghívására érkezett oda, hogy segítse a Magyar Polgári Párt (MPP) kampányát, melynek keretében mintegy 50 településre jut el. Ezt kötelességének is érzi, mint az MPP tiszteletbeli elnöke. Kérdésre válaszolva azt is hozzátette, hogy - mint EU-állampolgárnak - éppen olyan joga van ki- vagy beutazni Romániába, mint bárki másnak, és nem is érte semmilyen atrocitás a határon, de erre nem is gondolt valójában (mármint arra, hogy érhetné), hiszen nem követett el, és nincs is szándékában elkövetni semmit, ami miatt állami szervek felelősságre vonhatnák.
Hát, ha már a felelősségnél tartunk...
Idézet a FIDESZ egy mai, szerkesztőségekhez eljuttatott, a tárgyhoz kötődő közleményéből: "Az Európai Parlament magyar néppárti képviselői szerint Kövér László országgyűlési elnök erdélyi látogatása és részvétele a Magyar Polgári Párt kampányeseményein sem jogi, sem politikai alapon nem lehet kifogás tárgya, mert az Európai Unió minden polgárát megilleti a szabad mozgás joga, európai politikusok rendszeresen részt vesznek az egyes tagállamokban megrendezett párteseményeken. (...) Amennyiben Tony Blair korábbi brit miniszterelnök ellátogahtaott az MSZP kampányrendezvényére, vagy Daniel Cohn-Benditnek joga van, hogy pártprogramokon részt vegyen Magyarországon, úgy Kövér Lászlónak és párthovatartozástól függetlenül minden magyar politikusnak is joga van az Európai Unió bármely tagországában vagy másutt tenni ugyanazt. (...) A magyar néppráti képviselőcsoporta kettős mérce e formáját is határozottan visszautasítja."
Én azt hiszen, hogy a hangsúly azon kellene legyen, hogy Kövér László - ellentétben a 4 évvel ezelőtti látogatásával - most az Országgyűlés elnöke, és most mint ilyen, valójában - ahogyan mondani szokás - a határok felett egyesített nemzet egyik főméltósága. Mondom a nemzeté, akitől nem egy szerencsés gesztus, hogy egy párt mellett agitál - legyen az bármelyik.
Valóban, jogi alapon nem kifogásolható, hogy Székelyföldön kampányol az MPP-nek.
Abban már nem vagyok biztos, hogy politikailag nem lehet benne kifogásolni valót találni. Egyrészt, mert a FIDESZ egy másik "szárnya" meg az Erdélyi Magyar Néppártot (EMNP) nyomja ezerrel, de olyan politikusaik is vannak (mégha tél-túl is), akik meg az RMDSZ-esek mellett mosolyognak. Akkor most mi van? És most ne tessék azt mondani, hogy ez azt jelenti, hogy mindhárom romániai pártot támogatják, és ezzel rendben van az egyensúly! Akkor lenne rendben, ha kimaradnának a kampányból. (Ez persze nem csak a FIDESZ-re vonatkozik adott esetben.)
Az pedig csak szemforgatás, hogy Tony Blair, meg Daniel Cohn-Bendit is bezzeg - ne tessék már egy kalap alá venni a magyarországi, meg a romániai magyarságot érintő választást. Miközben az összefogásra buzdít mindenki, de gyakorlatilag a pártok és pártszülemények egymásközti gyengítésére gyúrnak. Sőt, szinte buzdítanak másokat is: párthovatartozástól függetlenül minden magyar politikusnak is joga van az Európai Unió bármely tagországában vagy másutt tenni ugyanazt.
De mi nem "bármely" vagyunk, hanem egyike annak az elszakított területnek, melyért pár napja, a Nemzeti Összetartozás Ünnepén sírtak-ríttak. Akkor most velünk szemben  - hogy úgymondjam - nemzetmegtartóan viselkedni "kettős mércét" jelent, és mint olyan, visszautasítandó?!
És a végére egy kis témába vágó "fekete humor".
Ugyancsak tegnap este, még mindig kocsiban ülve hallgattam szintén a Kossuth Rádióban az este 10 órás híreket. A bemondó a Kövér-látogatásról beszélt. Arra kaptam fel a fejem, hogy ennek kapcsán EMNP-ot említett. Aztán MPP-t, majd újra EMNP-t, és negyedjére ismét MPP-t. Figyeltem, nem arról szólt a szöveg, hogy a másik párt esetleg miként reagált vagy ilyesmi, tehát az EMNP emlegetése indokolatlan volt. Tehát csak MPP-t kellett volna mondani. Ebből is látszik, hogy az első számú közszolgálati rádió hírszerkesztője (is) mennyire tisztában van a romániai magyarság helyzetével.

2012. június 4., hétfő

Nemzeti vérnyomásmérés

Nemzeti Összetartozás Napja.
Szép.
Mert össze kell fogjunk.
Ennek jegyében például mindjárt három helyszínre is várták a jó magyarokat Érmihályfalván tegnap.
Részben ugyanazokat - a választókat.
Részben nem ugyanazokat.
Egy részben pedig nem örültek volna, ha némelyek mindenhol feltűnnek. Mert össze kell fogni.
Hogy sértődés ne essék, íme egy-egy fotó mindhárom helyszínről:
1. RMDSZ - Gyereknap nem csak gyerekeknek:

2. Iskola alapkövének letétele (a független polgármesterjelölt részvételével):


3. EMNP-kampánysátor az országos elnök rásegítésével, aki biciklitúrába is beszállt:

Mondom, hogy sértődés ne essék.
De eshetne.
Például, hogy miért az a fotó van legfelül amelyik, és nem a másik, amelyik nem legfelül van?
Vagy miért van az egyik alá 72 karakter írva, a másik alá meg csak 68, esetleg 84?
Ha esetleg megszámoltad a karaktereket, és nem annyi, akkor mi ez a csúnya csúsztatás a számokkal? Vajon mit akartam azzal, hogy 72/68/84? Csak nem rejtett utalás a választóknak az egyik jelöltre? Mert az skandallum, és tűrhetetlen, és a sajtóetika megsértése! És azonnal törölni kell, ha esetleg megjelent a nyomtatott sajtóban is, akkor a lapokat be kell gyűjteni, és megsemmisíteni!
Aki pedig azt hiszi, hogy a fenti példázatok a valóságtól messze elrugaszkodottak, ilyen elmeroggyantság nem létezik, azt ki kell ábrándítanom: nem rugaszkodtam el.
Talán nem véletlen, hogy a kampány szinte állandó része lett, hogy a reménybeli választóknak úton-útfélen ingyenes vérnyomásmérést ajánlanak. Ebben a nagy nemzeti összefogásban nem lenne csoda, ha a legféltettebb kincsnek, a választónak úgy felmenne a vérnyomása, hogy gutaütést kap. Elgondolni is borzadály, főleg, ha a választás napja előtt, de legalábbis a pecsét odaütése előtt történne meg. Ezt meg kell akadályozni. Utána? Hát, majd vigyázzon magára.

2011. október 30., vasárnap

Megszámláltatunk

Már többször nekirugaszkodtam, hogy a népszámlálásról írjak, de mindig haladt-maradt, miközben újabb és újabb "nyalánkságok" történtek.
Egy népszámlálás mindig politikai játszma. De erről már írtam.
Ez az idei az első ugye, amit mint EU-tag kell elkövessen Románia, beállva a többi tagország mellé a sorba, hiszen minden tagországban megolvassák a jónépet az esztendő folyamán.
Aki azt hiszi, hogy csak nálunk csinálják fejetlenül, az nézzen csak utána, hogy Magyarország sem vall szégyent a sok hülyeségben.
De maradjunk itthon.
A népszámlálás fontosságát már hónapokkal korábban elkezdték a fejünkbe verni. Különösen azt, hogy a magyarság szempontjából életbevágóan, meg rendkívül, meg kimondhatatlanul, mert ettől függ, meg ennek függvénye, meg ehhez mérten, és aztán ezután.
Egy ilyen fontoshoz, és életbevágóhoz illően mindenki okosított, aki magára nézve ezt kötelezőnek érezte, meg akinek ez alkalom volt arra, hogy így is megmutathassa, a szívén viseli. Aztán szép lassan kezdet kiderülni, hogy nem is tudnak mindent, sőt, amit igen, azt sem mindig jól. Hogy mást ne mondjak, állandóan hallottuk, hogy az 1100-as kód az életbevágó, mert az magyarságunk meg- és bevallásának kódja és záloga. Egy hét kellett, mire kiderült, ez egy "gyűjtőkód", ezen belül 1101 az, amire figyelni kell. Más kérdés, hogy mi a fenének kell annyi kód?! Hát megmondom: már megmondtam - a népszámlálás politika, aztán majd statisztika meg bármi egyéb. De ezt mintha már mondtam volna.
A magyarságnak különösen fontos. Meg életébe vágó. Meg mellbe: az RMDSZ a felvilágosítást szolgálandó együttműködési megállapodást írt alá az egyházakkal, meg ... mindenféle egyesületekkel, alapítványokkal, szervezetekkel, melyek amúgy is a holdudvarába tartoznak. De biztos kellett ez, ők biztosan jobban tudják. Az akció kétharmadának letelte után jött el a megvilágosodás ideje, hogy a leginkább fontos RMDSZ - EMNP - MPP együttműködésre van szükség. Jobb később, mint soha? Mintha az elején is elhangzott volna, hogy közös érdek, meg fontos, meg életbevágó. Akkor még nem gondolták komolyan?
Ami pedig országosan zajlik, na, az tényleg egy vicc. Ennek megfelelően sokan nem is veszik komolyan. Mondják, Bukarestben (de szerintem máshol is) vannak olyan negyedek, utcák, ahova a számlálók nem is mernek bemenni, olyan a közbiztonság. Ellenben a biztonságra nem lehet panasz azokban a luxus lakótelepeken, ahova éppen a biztonsági őrök nem engedik be a számlálókat, hogy ne zavarják a lakók nyugalmát.
Éppen ma hallottam, hogy a számlálás vége felé közeledve, amikor már a határidő meghosszabbítását is kilátásba helyezték, az is megfogalmazódott, hogy legalábbis Bukarestben engedélyezzék az interneten történő ön-megszámlálást. Na, jó reggelt.
A végére pedig a csattanó - ahogy illik. Kell-e személyi szám, avagy nem kell személyi szám. Fogas kérdés. Olyan megható volt, hogy éppen a PSD vetette fel aggályait ezzel kapcsolatban, hogy az emberi jogok, meg a személyi szabadság. Teee, hogy ezek mennyire vigyáznak ránk! Éppen ők. Olyan jól esik. Igaz, minden kérdőív, űrlap, igénylési lap, kérvény, stb., stb kéri az embertől a személyi számot, amit már csak az nem tud a másikról, aki nem akar. Ilyen ez az ország, így tartja tiszteletben a saját polgárai személyiségi jogait. Tulajdonképpen igazuk van, felesleges kérni, akiknek kell, azoknak úgyis megvan - egyszerűen írna egyik "hivatal" a másiknak (már abban az esetben, ha a "másiknak" nem lenne meg), hogy küldjék át, és kész. Nem is értem, minek ez a felhajtás. Az ígért csattanó: ki tisztázhatná jobban a személyi szám körüli anomáliát, mint maga az Országos Statisztikai Hivatal elnöke. Nem újságírók által, nem esetleg félreértett közleményben, hanem élő szóban, bárki füle hallatára. Vergil Voineagut egy televíziós műsor élőben kapcsolta. Jobb szórakozást keresve sem találhattak volna a nézőknek: illetékes elvtárs részegen nyilatkozott!

                                                                                          (fotó: manna.ro)
Hát milyen legyen egy népszámlálás folyamata és eredménye, ha a főnök (is) piás?! És ezek után nem rúgták ki!
Hát olyan is lesz.
Mindent összevetve: megszámláltatunk, és - bár ebben a pillanatban még nincs vége, én máris megjósolom - keveseknek és kevésnek, sőt, könnyűeknek is fogunk találtatni.

2011. szeptember 27., kedd

Aranyos ciándzsúz

Egyre többször csillan meg a nyomdafesték a Verespatakra  tervezett bánya aranyán. (Jaj, Szalézi Szent Ferenc, az újságírók védőszentje járjon közbe e megfogalmazás súlyos bűntette miatt érdekemben az illetékes fenn-hatóságnál.) És ez továbbra is így lesz, egyre inkább, ahogyan rohanunk - na, nem a forradalomba - hanem a választásokat megelőző kampányba, még akkor is, ha addig van egy év.
A komolyabb érvekről, meg ellenérvekről már írtam korábban, most újabbakkal állok elő.
Néhány felvetés, melyeket a napokban hallottam egy összejövetelen:
-mi lehet az, amiért megéri az RMDSZ-nek, hogy nem csak kormánytagsága, de 2 minisztere közvetlen közreműködése révén felvállalja, hogy "elviszi" a balhét? (ok, pénz, de én politikai haszonra gondolok);
-megéri-e az RMDSZ-nek, hogy a Verespatak-ügy kapcsán - is - szembe megy a magyar kormánnyal, hivatkozva arra, hogy ne osszák nekünk az észt Budapestről - mindezt a 10 évvel ezelőtti tiszai cián-szennyezés tapasztalataival, és annak "árnyékában"?
-mennyi anyagi és erkölcsi (?) haszonnal járhat majd ez a projekt? Vagyis a majdani arany értékesítéséből mennyi pénz juthat a magyarok lakta országrészeknek? Az ugyanis az egyik érv a bányászat mellett, hogy az országnak sok pénzre van szüksége, az értékes arany meg ilyen körülmények között nem heverhet csak úgy ott semmi hasznára;
-részben az első bekezdéshez kapcsolódva, miért éri meg az RMDSZ-nek egy ilyen "ciános érvet" adni az újonnan megalakult Erdélyi Magyar Néppárt kezébe a választások előtt?
Ahhoz már hozzászokhattunk, hogy Traian Băsescu államelnöknek semmi sem drága politikai céljai eléréséhez. Pláne nem például az RMDSZ feláldozása - mely maga sem retten meg, ha "áldozatot" kell hozni saját érdekeiben. Az említett összejövetelen mondta valaki - nagyon találóan - hogy míg rengeteg szó esik a ciánozásról, addig elég kevés például Verestóy Attila "örökös" szenátor hegyláncokat letaroló fa-ügyleteiről, melyek felértek/-nek egy ciánkatasztrófával...
Visszatérve Băsescuhoz, az nemrégiben szóba elegyedett a verespataki bánya megnyitását ellenzőkkel, és arra ragadtatta magát, hogy a ciános technológia biztonságosságát bizonygatva kijelentette: az annyira tuti, hogy majd ő maga is odamegy, és nyílvánosan fog inni a termelés után a természetbe visszaengedett, tisztított vízből!

                                                                                           (fotó: cotidianul.ro)

Már alig várom. Elképzelem, ahogyan csinos hostessek leguggolnak, a bányából kicsordogáló patakba megmerítik a kristálypoharat, majd kamerák lencséinek kereszttüzében az elnök elé magassarkúznak a tálcával. Az elnök az elmaradhatatlan mosoly kíséretében fogja meg a poharat, lazán belekortyol a vízbe - majd, hmmm - itt most gondoljon ki mit akar...
Annyi kérésem lenne az ünnepség forgatókönyvének íróihoz, hogy ne csak az elnök igyon majd a vízből. Ha segítségre van szükségük, egy laza névsor összeállításához tudnék aranyat érő tippeket adni.

2011. június 13., hétfő

Alternatívák

Az ugye nyílvánvaló volt, hogy nem véletlenül alakult meg, és kezdett egyre jobban erősödni az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, miután egyre jobban erősödött Magyarországon a Fidesz. Erdélyben a Szász Jenő-féle Magyar Polgári Párt alkalmatlanná vált a Fidesz érdekek a "magyarság érdekeinek" védelmére, pontosabban az alternatíva szerepét eljátszani az RMDSZ-szel szemben - tehát az sem volt meglepő, hogy a Fidesz kétharmada után gyorsan léptek, és előbb csak sejteni engedték, majd ki is nyílvánították: jön az újabb romániai magyar párt, mert immár újabb alternatíva kell.
Alternatíva lesz tehát immár, csak legyen az is, akinek még lesz kedve jövőre szavazni.
Az sem volt kétséges, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzéséhez szükséges feltételeket teljesíteni fogják, mint ahogy az sem, az RMDSZ nem fogja ezt tétlenül nézni (mint ahogy annak idején az MPP-nek sem üdvrivalgott), és megpróbálja akasztani a kereket. Nem nagydobra verve, elvégre 20 évnyi tapasztalatot már szereztek abban, hogyan kell a Balkánon politizálni. Éppen ezért meglepett, amikor olvastam, hogy az RMDSZ bukaresti elnöke, meg a szövetségi elnök tanácsadója nemes egyszerűséggel nem csak "tanulmányozta", de le is fénymásolta az új pártot aláírásukkal támogatók névsorát! Hát ennél azért dörzsöltebb, vagy inkább elegánsabb "eljárásra" számítottam. Ráadásul attól a román ügyvédtől kértek/kaptak erre meghatalmazást, aki maga megóvta az új párt bejegyzését. És kérdés, hogy kaphattak-e egyáltalán legális "felhatalmazást" ilyesmire, szabad-e betekinteni ebbe a névsorba?
Hát az csak természetes, hogy Tőkés László EP-alelnök, az új párt bábája azonnal tiltakozott, és a szerkesztőségekhez eljuttatott szövegéből azt is megtudhattuk, hogy:  "Ezek után az is nehezen hihető el, hogy az RMDSZ-es vezetésű Pénzügyőrség – hosszú heteken át – „a feketemunka elleni küzdelem” jegyében ellenőrizte az erdélyi demokráciaközpontok könyvelését, és hogy nem megrendelésre „szivárogtatták ki” – egyébként törvénytelenül – egy központi román napilapnak (Evenimentul Zilei) az így begyűjtött pénzügyi adatainkat." Hmmm. Hát, bizony, ez sem elegáns. Persze, nem kell itt félteni egyik oldalt sem. Mert azért abban is van valami báj, mikor a volt püspök az RMDSZ korábbi elnökével parolázva alakított összefogás listáján az EP-tagságig, majd az EP alelnöki székéig jutva a demokrácia megcsúfolását emlegeti...
A tiltakozását azzal zárja, hogy: "erdélyi magyar közösségünk többet érdemel."
Na, ebben egyetértünk....