Egy népszámlálás mindig politikai játszma. De erről már írtam.
Ez az idei az első ugye, amit mint EU-tag kell elkövessen Románia, beállva a többi tagország mellé a sorba, hiszen minden tagországban megolvassák a jónépet az esztendő folyamán.
Aki azt hiszi, hogy csak nálunk csinálják fejetlenül, az nézzen csak utána, hogy Magyarország sem vall szégyent a sok hülyeségben.
De maradjunk itthon.
A népszámlálás fontosságát már hónapokkal korábban elkezdték a fejünkbe verni. Különösen azt, hogy a magyarság szempontjából életbevágóan, meg rendkívül, meg kimondhatatlanul, mert ettől függ, meg ennek függvénye, meg ehhez mérten, és aztán ezután.
Egy ilyen fontoshoz, és életbevágóhoz illően mindenki okosított, aki magára nézve ezt kötelezőnek érezte, meg akinek ez alkalom volt arra, hogy így is megmutathassa, a szívén viseli. Aztán szép lassan kezdet kiderülni, hogy nem is tudnak mindent, sőt, amit igen, azt sem mindig jól. Hogy mást ne mondjak, állandóan hallottuk, hogy az 1100-as kód az életbevágó, mert az magyarságunk meg- és bevallásának kódja és záloga. Egy hét kellett, mire kiderült, ez egy "gyűjtőkód", ezen belül 1101 az, amire figyelni kell. Más kérdés, hogy mi a fenének kell annyi kód?! Hát megmondom: már megmondtam - a népszámlálás politika, aztán majd statisztika meg bármi egyéb. De ezt mintha már mondtam volna.
A magyarságnak különösen fontos. Meg életébe vágó. Meg mellbe: az RMDSZ a felvilágosítást szolgálandó együttműködési megállapodást írt alá az egyházakkal, meg ... mindenféle egyesületekkel, alapítványokkal, szervezetekkel, melyek amúgy is a holdudvarába tartoznak. De biztos kellett ez, ők biztosan jobban tudják. Az akció kétharmadának letelte után jött el a megvilágosodás ideje, hogy a leginkább fontos RMDSZ - EMNP - MPP együttműködésre van szükség. Jobb később, mint soha? Mintha az elején is elhangzott volna, hogy közös érdek, meg fontos, meg életbevágó. Akkor még nem gondolták komolyan?
Ami pedig országosan zajlik, na, az tényleg egy vicc. Ennek megfelelően sokan nem is veszik komolyan. Mondják, Bukarestben (de szerintem máshol is) vannak olyan negyedek, utcák, ahova a számlálók nem is mernek bemenni, olyan a közbiztonság. Ellenben a biztonságra nem lehet panasz azokban a luxus lakótelepeken, ahova éppen a biztonsági őrök nem engedik be a számlálókat, hogy ne zavarják a lakók nyugalmát.
Éppen ma hallottam, hogy a számlálás vége felé közeledve, amikor már a határidő meghosszabbítását is kilátásba helyezték, az is megfogalmazódott, hogy legalábbis Bukarestben engedélyezzék az interneten történő ön-megszámlálást. Na, jó reggelt.
A végére pedig a csattanó - ahogy illik. Kell-e személyi szám, avagy nem kell személyi szám. Fogas kérdés. Olyan megható volt, hogy éppen a PSD vetette fel aggályait ezzel kapcsolatban, hogy az emberi jogok, meg a személyi szabadság. Teee, hogy ezek mennyire vigyáznak ránk! Éppen ők. Olyan jól esik. Igaz, minden kérdőív, űrlap, igénylési lap, kérvény, stb., stb kéri az embertől a személyi számot, amit már csak az nem tud a másikról, aki nem akar. Ilyen ez az ország, így tartja tiszteletben a saját polgárai személyiségi jogait. Tulajdonképpen igazuk van, felesleges kérni, akiknek kell, azoknak úgyis megvan - egyszerűen írna egyik "hivatal" a másiknak (már abban az esetben, ha a "másiknak" nem lenne meg), hogy küldjék át, és kész. Nem is értem, minek ez a felhajtás. Az ígért csattanó: ki tisztázhatná jobban a személyi szám körüli anomáliát, mint maga az Országos Statisztikai Hivatal elnöke. Nem újságírók által, nem esetleg félreértett közleményben, hanem élő szóban, bárki füle hallatára. Vergil Voineagut egy televíziós műsor élőben kapcsolta. Jobb szórakozást keresve sem találhattak volna a nézőknek: illetékes elvtárs részegen nyilatkozott!
Hát milyen legyen egy népszámlálás folyamata és eredménye, ha a főnök (is) piás?! És ezek után nem rúgták ki!
Hát olyan is lesz.
Mindent összevetve: megszámláltatunk, és - bár ebben a pillanatban még nincs vége, én máris megjósolom - keveseknek és kevésnek, sőt, könnyűeknek is fogunk találtatni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése