Látjátuk ügyfeleim, mik vogymuk!?*

Mikor még nem voltunk ilyen modernek - hmmm..., kicsit lehet révedezni, még...., még... na, ennyi, most vissza a mához - szóval hajdanán a fizetésem kp kaptam. Mint például te is. Tudtuk, hogy mennyi az annyi, és a pirosbetűs napon irány a pénztár. Álltunk sorban, közben viccelődtünk a kollégákkal, aztán sorra kerültünk. A pénztáros leszurkolta a lóvét, aláírtunk, és kész.
De beütött a modernizáció.
A munkahely egyszer csak úgy döntött: ezután bankkártyánk lesz!
Nem kérdezett, mondta.

    Fejlődés......                                (Illusztráció: museum.hu)

Ennek vannak előnyei.
A munkáltató számára, aki nagyban vitte a pénzt az illető bankhoz, biztosan.
Még talán nekünk is, hiszen ilyen-olyan kedvezményekkel kecsegtetnek, például, ha kölcsönt veszünk fel, meg, ha újabb és újabb bankkártyákat csináltatunk - biztosan jó az nekünk?!
Sokan semmit sem csinálnak - azon kívül, hogy alig várják a fizetés napját, és egy összegben már veszik is ki a pénzt. Ami egyre kevesebb, és egyre kevesebbet ér.
Már nem az ismerős kassza, hanem a rideg bankautomata előtt állunk sorban. Leginkább ismeretlenek mellett. Nem viccelődünk.
A bank kecsegtet: ha saját automatánknál veszünk ki pénzt, nem von le kezelési költséget. Aztaaa... Lehet, újra megkaphatjuk a teljes fizetésünket, mint régen. De jó!
*A cím utalása