Bár a csillagászat világára vonatkozó műveletlenségem - ami egyike kevés hibáim egyikének, khmmm - visszatart attól, hogy az űr egyes kutatóinak időnkénti bejelentéseit is a fenti kategóriába soroljam, mindig elgondolkodtat, amikor arról hallok, hogy fényévek százaira, sőt, ezreire lévő égitestekről, jelenségekről beszélnek.
(Fényév - a kozmikus távolságok kifejezésére használt mértékegység, az a távolság, amit a fény egy év alatt légüres térben megtesz. 1 fényév = 9.460.530.000 km.)
Ha jól emlékszem, előbb fantasztikus filmekben tűnt fel a fogalom, hogy a Föld lakóinak egy másik bolygóra kell majd a távoli jövőben költözniük, mert önpusztító életvitelük lakhatásra alkalmatlanná teszi eredeti bérleményüket. Nos, mint tudjuk, nincs az a fantazmagória, amit az élet nem tudna beteljesíteni, sőt, túlteljesíteni, és ma már tudjuk, az emberiség szapora léptekkel halad eme bérlemény lelakása felé. Ennek megfelelően egyre gyakrabban esik szó már komoly tudományos körökben is "az életre alkalmas" bolygókról.
Pár napos hír, hogy a NASA bejelentette: amerikai csillagászok olyan bolygót fedeztek fel, amely "elvileg" alkalmas az élet befogadására.
A Kepler22b kódjelű bolygó 2.4-szerese a Földnek - yesss, legalább mindannyian elférük rajta, sőt, még a kínaiak is elfelejthetik az egy gyerekes családokat, és a más nációk (akiket most nem neveznék meg) túlszaporodásának veszélye sem kell álmatlan éjszakákat okozzon. Mindekinek jut bőven, és nem csak egy talpalatnyi föld, vagyis talpalatnyi kepler22.
A Kepler22b kódjelű bolygó 290 nap alatt kerüli meg a csillagát - yesss, legalább rövidebb lesz az év, gyakrabban lesz szilveszteri buli, nem 70-80 évig fogunk élni, hanem legalább 130-140-ig.
A Kepler22b kódjelű bolygó felszínén kellemes, állandó 21 Celsius fokos hőmérséklet lehet - yesss, francba a téllel, meg a tüzeléssel, a moly egye meg a sok rohadt bekecset meg irhabundát.
Mielőtt teljesen elöntené az agyamat a rózsaszín felhő, tovább olvasok - egyszer ez a sok olvasás lesz a halálom - és bizonyos William Borucki kutató azt mondja, hogy:
-a Kepler22b kódjelű bolygó 600 fényévre van tőlünk - na, ácsi, akkor az most hány kilométer? És mennyivel megy mondjuk egy átlagos űrhajó, amire nem túl drága egy másodosztályú, nemdohányzó fülkébe szóló jegy? Meddig is tart egy odaút, és mikor kell indulni, hogy még viszonylag jó telket vagy kérót kapjon az ember?
-A Kepler22b kódjelű bolygó tömegét és szerkezetét még nem sikerült megállapítani, de jó esély van rá, hogy felszíne sziklás, lehet rajta jég, sőt, akár óceán is - na, ácsi, akkor most 21 Celsius vagy jég - mert ez baromira nem mindegy, és ne tessenek engem itt hintáztatni, mer' ha vacogni akarok, akkor azért nemhogy fényéveket, de egy fénymásodpercet sem kell utazzak, csak kimegyek az udvarra. Meg mi az, hogy nincs tömege, meg szerkezete? Akkor milye van neki? Mit tetszettek megkukkerolni? Miből lehet arra következtetni, hogy, bár nincs tömege, de lehet, van rajta szikla? Tán' integetett egy hegymászó?
-a Kepler22b kódjelű bolygón nagyon kellemes lehet a hőmérséklet, már, ha van egyáltalán feszíne, akkor - na, ácsi, akkor most mi van? Se tömege, se szerkezete, se felszíne. Ez egy nagyon felszínes feltételezés. Akkor hova fogok én megérkezni 600 fényév csillagporával a kínai ádidászomon? Oda megyek, és semmi? Egyáltalán honnan fogom tudni, hogy ott vagyok, és még nem előtte, vagy már nem utána?
Na, nem. Ebbe én nem ugrom bele.
Bőrönd vissza a helyére. Ismerjük az ilyenket, elviszik a jónépet pl. Egyiptomba - pedig az sem kis pénz, oszt otthagyják.
Előbb menjen mondjuk Borucki úr.
És ha minden oké, akkor küldjön fényjeleket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése